Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Closeup female hand neatly placing medicament at domestic first aid kit top view. Storage organization in transparent plastic box drug, pill, syringe, bandage. Fast health help safety emergency supply
Nyitókép: Kseniya Ovchinnikova/Getty Images

Gyógyszer a figyelemhiányra: nem is úgy hatásos, ahogy eddig vélték

A figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) kezelésében széles körben alkalmazott stimuláns bogyók hatásmechanizmusa nem olyan, mint eddig feltételezték.

Az ADHD egyre gyakoribb diagnózis, becslések szerint csak az Egyesült Államokban 3,5 millió 3-17 éves gyermek szed gyógyszert rá, pedig az is lehet, hogy ez egy egy szuperképesség és nekik jobb, mint az átlagnak.

A szintetikus szerek segíthetik a koncentrációjukat, és azt, hogy jobban tudják irányítani, minek szentelik figyelmüket.

A St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi Karának kutatói által vezetett csapat a közelmúlban 6000 gyermek agyi képalkotó adatait vizsgálta meg, akik részt vettek az Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) tanulmányban.

Az fMRI-adatok segítségével összehasonlították az agyi kapcsolódási mintázatokat a gyógyszert szedő és azt nem szedő gyerekek között, az analízis pedig kimutatta, az agy készenléti és jutalmazási központjában történtek változások a szer hatására és nem a figyelemközpontban.

Ennek az lehet a magyarázata, hogy a szer hatására a gyerek felélénkül, és a feladatokat jutalmazóbbnak találja, ez pedig természetes módon segíti a koncentrációt. A jutalommal nem járó feladatokra nem tudnak koncentrálni – olvasható az Index cikkében, a mely a Cell folyóiratban megjelent tanulmány alapján készült.

További kutatások kimutatták, hogy a legsúlyosabb ADHD tünetekkel küzdő gyermekek mutatták a legnagyobb javulást a kognitív teszteredményekben a gyógyszerek szedése után. Néhány friss kutatás szerint az amerikai felnőttek akár 25 százaléka gondolja, hogy ADHD-ban szenved.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×