Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
Russia Ukraine Conflict Concept - Russian and Ukrainian Flags overlaying close up Tank track wheels symbolising military hardware, call to action and readiness to fight
Nyitókép: Getty Images / Craig Hastings

Az ukránok kétharmada elutasítja a legújabb orosz béketervet is, de van, amibe beleegyeznének

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka ellenzi Moszkva javaslatát, hogy a békért cserébe Ukrajna törődjön bele az oroszok hódításaiba.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) végzett reprezentatív mintavételen alapuló felmérését szeptember 2. és 14. között Ukrajna felnőtt –18 éves és idősebb – állampolgárai körében, akik a kutatás időpontjában a kijevi kormány által ellenőrzött területeken éltek. Az 1023 válaszadóból álló mintán a közvélemény-kutatás hibahatára nem haladja meg a 4,1 százalékot. Az eredményekből az derült ki, hogy

az orosz béketerv legújabb változatát az ukránok 75 százaléka kategorikusan elutasítja.

Csak a válaszadók 17 százaléka mondta azt, hogy kész elfogadni egy ilyen tervet. Ha azonban az oroszok elképzelései valóra válnának, akkor azt 65 százalékuk Ukrajna vereségének tekintené és csak 7 százalék értékelné sikernek. Az ukránok 69 százaléka pedig arra számítana, hogy a békekötést követően Oroszország újabb inváziót kísérelne meg – írja a Kyiv Post az Ukrinform beszámolója alapján.

Az ukrajnai háború jelenlegi állása a washingtoni Háborús Kutatási Intézetének (ISW) térképén. A zölddel bekarikázott helyeken folynak a leghevesebb harcok, a rózsaszínnel pedig az oroszok által megszállt területeket jelölték.
Az ukrajnai háború jelenlegi állása a washingtoni Háborús Kutatások Intézetének (ISW) térképén. A zölddel bekarikázott helyeken folynak a leghevesebb harcok, rózsaszínnel pedig az oroszok által megszállt területeket jelölték.

A felmérésből az is kiderült, hogy az ukránok 74 százaléka kész támogatni egy olyan béketervet, amely befagyasztaná a konfliktust a jelenlegi frontvonalak mentén, de jogilag nem ismerné el a területi veszteségeket, miközben nemzetközi biztonsági garanciákat nyújtana Ukrajnának. Ellenben egy ilyen békét a megkérdezettek csupán 30 százaléka gondolná Ukrajna sikerének, míg 18 százalékuk vereségként élné meg. A kutatásban résztvevők 44 százaléka pedig részben sikernek, részben vereségnek tekintené. Azonban még egy ilyen békemegállapodás esetén is a többség (56 százalék) arra számít, hogy Moszkva idővel újabb háborút indítana.

Az ukránok ezt fogadnák el

A KIIS a kutatás eredményeit ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán közvélemény csak számos feltétel teljesülése esetén hajlana a harcok befejezésére. Ezek közül a legfontosabbak, hogy Európa és az Egyesült Államok adjon biztonsági garanciákat, és folytassa a fegyverszállításokat, valamint Ukrajna anyagi támogatását, illetve szavatolja az ország légterének védelmét. Csupán ilyen körülmények között látják az emberek értelmét annak, hogy a háborút, a jelenlegi arcvonalak mentén befagyasszák. Oroszország ugyan megtarthatná az ellenőrzést a megszállt területek felett, de ezt sem Kijev sem pedig a nemzetközi közösség nem ismerné el. A Moszkva elleni szankciók is érvényben maradnának mindaddig, amíg meg nem szűnik az újabb agresszió veszélye. Ugyanakkor Ukrajna tovább haladna az EU-tagság felé vezető úton.

Moszkva ilyen békét akar

Ezzel szemben a Kreml által újabban szorgalmazott terv értelmében a békekötést követően az Egyesült Államok és Európa azonnal feloldaná az összes szankciót. Kijev hivatalos nyelvként ismerné el az oroszt és Ukrajna jelentősen csökkentené katonái számát, valamint korlátozná hadserege fegyverzetét. Moszkva ahhoz is ragaszkodik, hogy az ukránok végleg mondjanak le a NATO-tagságáról, a Nyugat pedig a továbbiakban nem szállíthatna fegyvereket nekik. Oroszországnak azt is kikötné, hogy meghatározhassa milyen biztonsági garanciákat kaphat Ukrajna, és a kijevi vezetésnek is szavatolnia kellene az oroszok biztonságát.

Az orosz hadsereg eddig Ukrajna a pirossal színezett részeit szállta meg. A rózsaszínnel jelzett területeket pedig Moszkva a békekötés feltételeként követeli és máris Novorosszijának - Új oroszországnak nevezi. Ábra: ISW
Az orosz hadsereg eddig Ukrajna pirossal színezett részeit szállta meg. A rózsaszínnel jelzett területeket pedig Moszkva a békekötés feltételeként követeli és máris Novorosszijának - Új oroszországnak nevezi. Ábra: ISW

A putyini vezetés elképzelései szerint az ukrán haderő kivonulna a donyecki régió jelenleg még ellenőrzése alatt álló részeiről, beleértve Kramatorszkot, Szlovjanszkot és más városokat. Kijev örökre lemondana a Krím-félszigetről, a donyecki, valamint a luhanszki területekről és elismerné, hogy azok Oroszországhoz tartoznak. Moszkva ezenfelül megtarthatná az ellenőrzést Herszon és Zaporizzsje megyék jelenleg megszállt területei felett is.

Címlapról ajánljuk
Menekülő emberek, füstoszlop, romok - videókon a háború első órái

Menekülő emberek, füstoszlop, romok - videókon a háború első órái

Az Egyesült és az Egyesült Államok megtámadta Iránt, válasziul Irán a térségben Izraelt és a térségben működő amerikai támaszpontokat lőtte. A támadásoknak főként Iránban vannak civil áldozatai. A közösségi médiát elárasztották a támadásokról készült videók.

Orbán Viktor: ebben a vármegyében a cél nem a kétharmad, hanem a három harmad

Tizenegyedik állomására ért a kormánypártok háborúellenes gyűléssorozata, ezúttal Esztergomban gyűltek össze a DPK-sok. A miniszterelnök ismét beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Beszámolt arról is, hogyan tervezik megtörni Ukrajna olajblokádját, mennyi idő kellene a százhalombattai finomító más olajra való átállításához. Beszámolt arról is, hogy kiépült a magyar drónvédelmi rendszer.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Ma reggel Izrael bejelentette: megelőző csapást indítottak Irán ellen. A katonai művelet az Egyesült Államokkal közösen történik, katonai célpontok mellett az iráni vezetőket is támadják. Teherán környékén több robbanásról is jöttek felvételek - helyi források szerint Izrael több napon át húzódó harcokkal számol. Donald Trump elnök bejelentést tett: a cél az atomprogram és a ballisztikus rakéták leszerelése, valamint az iráni iszlamista rezsim megbuktatása. Irán ellencsapást indított - az izraeli légvédelem dolgozik, közben arról jönnek hírek, hogy Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Emírségeket is támadás érte. Délután az izraeli média arról kezdett el szivárogtatni: "valószínűleg" meghalt Ali Hámenei, Irán legfőbb vezére - Teherán ezt később tagadta. A forradalmi gárda vezetője és a védelmi miniszter viszont szinte biztosan meghalt - erről több forrás is beszámolt. A délután folyamán intenzív támadás érte a szunni olajmonarchiák fővárosait - felcsaptak a lángok Dubajból, Dohából és Kuvaitvárosból is Irán rakéta- és dróntámadásai után. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán elleni katonai művelet fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×