A fellebbviteli bíróság is törvénytelennek mondta ki a Donald Trump elnök által április óta bevezetett amerikai vámok többségét, a vámok ugyanakkor átmenetileg hatályban maradhatnak. A döntés ellen október 14-ig lehet fellebbezni. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint kicsi az esély arra, hogy végül eltöröljék az intézkedéseket.

„Az eredeti felhatalmazás, és ez a Fehér Ház hivatalos álláspontja, egy 1977-ben keletkezett törvény, ami szükséghelyzetben lehetővé teszi az elnök számára, hogy vámokat, vám jellegű intézkedéseket hozzon a kongresszus beleegyezése nélkül, ugyanis hivatalosan, az alkotmány szerint ez a kongresszus hatásköre lenne” – mondta az InfoRádióban a külpolitikai szakértő. Viszont eredetileg, 1977-ben azért fogadták el ezt a törvényt, hogy lehetővé tegyék az amerikai elnök számára a sürgős cselekvést, ugyanis ez volt az energiaválság időszaka, amikor az OPEC országok a jom kippuri háború (1973 október 6-26.) után drámai mértékben csökkentették az olajkitermelést, azaz megemelték az árakat, és erre válaszul fogadta el az USA ezt a törvényt, ami szükséghelyzetre vonatkozik – magyarázta. „A bíróság többsége most úgy döntött, hogy pillanatnyilag nincs szükséghelyzet, ezért a törvényt sem lehetne alkalmazni, ennek megfelelően az elnök egyedül, egyoldalúan nem hozhatna ilyen döntéseket, ehhez a kongresszus megfelelő eljárására lenne szükség” – tette hozzá.

Magyarics Tamás szerint Peter Navarro kereskedelempolitikai főtanácsadó, illetve Donald Trump elnök kijelentése, miszerint ha el kellene törölni a vámokat, az az Egyesült Államok végét jelentené, eléggé végletes megállapítások. Mindenképpen érintené a dolog az ország helyzetét, hiszen a jelenlegi vámintézkedések, kereskedelmi megállapodások rendkívül előnyösek az USA számára: az utóbbi hónapok során összesen 168 milliárd dollár folyt be belőlük a kincstárba. Azonban ez csak rövid távú hatás, és bár élénk vita zajlik erről a közgazdászok között, de hosszabb távon nem biztos, hogy az intézkedések hozadéka pozitív lesz. Inflációfelhajtó hatása lehet ugyanis annak, ha a kereskedelmi útvonalakat, ellátási láncokat a vámterhek veszélyeztetik, megnehezítik.

Az ELTE professzora szerint ha a kérdés a kongresszushoz kerülne, feltehetően igen hosszú vita alakulna ki, hiszen jelen pillanatban meglehetősen vékony a republikánus többség. Elképzelhető tehát, hogy a republikánusoknak sikerül keresztülvinniük egy olyan törvényt, ami valamilyen módon megint felhatalmazná Donald Trumpot, vagy jóváhagyná az eddigi kereskedelmi megállapításokat, hogy folytathassa az eddigi politikát, viszont ez egyfelől ez igen hosszadalmas folyamat lenne, másfelől igencsak megkérdőjelezhető.

„Jelenleg 4-5 embernyi előnye van a képviselőházban a republikánusoknak, és az is elképzelhető, hogy közülük sem mindenki szavazna feltétlenül a párttal” – véli a szakértő. Szerinte lehetséges, hogy 2-3 renitens, így az alaszkai szenátor Lisa Murkowski vagy a maine-i Susan Collins nem támogatná az elnököt, így megbukna a törvényjavaslat.

Másfelől viszont a fellebbviteli bíróság október 14-ig adott időt a Fehér Háznak, hogy fellebbezzen a döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz, így az mondhatja ki a végső szót a kérdésben. Donald Trump Truth Social közösségi oldalán már pénteken élesen bírálta a bíróságot és annak határozatát, valamint jelezte, hogy fellebbeznek, majd meggyőződését fejezte ki, hogy a legfelsőbb bíróság érvényben hagyja a vámokról szóló intézkedéseit.

„A republikánus főbírók elég kényelmes, 6:3-as többségben vannak, közülük hármat maga Donald Trump nevezett ki. Azaz elég valószínűtlen, hogy az elnök ellen szavaznának” – jelentette ki Magyarics Tamás. A szakértő szerint így is nehéz megjósolni a végkimenetelt, pedig gyakorlatilag biztos, hogy az elnöki hivatal fellebbezni fog, a legfelsőbb bíróságon pedig több mint valószínű, hogy az ügy kedvező elbírálásban részesül és találnak indokot a vámintézkedések legitimálására.