Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Donald Trump amerikai elnök beszédet mond az Egyesült Államok haderőinek szolgálatában elesett katonák tiszteletére tartott Emlékezet Napján az arlingtoni Nemzeti Temetőben, 2025. május 26-án. Az Emlékezet Napja (Memorial Day) az Egyesült Államok szolgálatában életüket vesztett katonák emléknapja, nemzeti ünnep, amit minden év májusának utolsó hétfőjén tartanak.
Nyitókép: MTI/AP/Jacquelyn Martin

Donald Trumpot többször is megtámogatta a Legfelsőbb Bíróság

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága az elmúlt hónapokban sorra hoz gyors, úgynevezett vészhelyzeti döntéseket Donald Trump elnök politikai rendeletei ügyében. Az intézmény konzervatív többsége 23 ügyből 21-ben az elnök mellett állt ki, a bírálók szerint tovább tágítva a végrehajtó hatalom kereteit, illetve megkerülve a Kongresszust.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság úgynevezett vészhelyzeti határozatait eredetileg átmeneti intézkedéseknek szánták. Rövid, magyarázat nélküli döntések ezek, arra az időszakra, amíg a rendes eljárás le nem zajlik. Mostanra azonban ezek a döntések kezdenek egyre inkább tartós jogi irányelvekké válni. Jogi szakértők szerint egyes ideiglenes állásfoglalásokra precedensként hivatkoznak, amivel azok a jogrend részévé válnak.

Példa erre, hogy a testület a múlt héten engedélyezte Donald Trump számára négymilliárd dollárnyi külföldi segély visszatartását, annak ellenére, hogy egy szövetségi bíró ezt alkotmányellenesnek mondta ki.

A liberális bírák – köztük Elena Kagan és Ketanji Brown Jackson – ismételten figyelmeztettek: a bíróság nem teremthet „új jogot” az árnyékdöntések révén. Ketanji Brown Jackson a döntések kiszámíthatatlanságát egy képregénybeli játékhoz hasonlította, amelyben nincsenek fix szabályok – egyetlen kivétellel: „ez az adminisztráció mindig nyer”.

Donald Trump számára azonban ezek az ítéletek azonnali előnyt jelentenek. A bíróság engedélyezte például több ezer szövetségi alkalmazott elbocsátását, a demokraták által irányított ügynökségi vezetők eltávolítását, sőt a migránsok kiutasítását is olyan országokba, amelyekhez nincs közük.

Az ellenzők szerint ez olyan változásokat indít el, amelyeket később szinte lehetetlen visszafordítani.

Amy Coney Barrett konzervatív bírónőt, akit Donald Trump nevezett ki 2020-ban, megkérdezték arról: mi lesz, ha akadály nélkül ráütik a pecsétet az elnöki rendeletekre. Amy Coney Barrett erre azt a választ adta, hogy az elnököt is gyengítheti, ha valamely rendelete jogszerű, de a bíróság blokkolás alatt tartja.

Jogtudósok arra is felhívják a figyelmet, hogy a konzervatív többség egyre inkább a „unitárius végrehajtó” elmélethez közelít, vagyis ahhoz a felfogáshoz, amely az egész kormányzati hatalmat az elnök kezében összpontosítja. Ez pedig az Egyesült Államok hatalmi egyensúlyát változtathatja meg.

Az amerikai kormányzatot több, mint 300-szor perelték be, de csak az esetek kis többségében vállalta, hogy bíróság elé viszi az ügyet.

A Legfelsőbb Bíróság most kezdődő kilenc hónapos ülésszakában a rendes ügyek tárgyalása is folytatódik majd, de a gyakorlat azt mutatja: Donald Trump számára a leggyorsabb és legbiztosabb támogatást továbbra is az úgynevezett vészhelyzeti döntések hozzák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: újabb milliárdos szerződést bontottak fel a Lounge cégcsoporttal, megvan az új alkotmánybíró jelölt

Tisza-kormány: újabb milliárdos szerződést bontottak fel a Lounge cégcsoporttal, megvan az új alkotmánybíró jelölt

A pénteki nap is eseménydúsan telt a magyar államigazgatásban: a Paks II. Zrt. élére Ságodi Attilát nevezték ki, akitől Kapitány István miniszter a beruházás hatékony, átlátható és biztonságos megvalósítását várja. Az átvilágításokat követően menesztették a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum vezetőjét is. Az Amnesty International Magyarország azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés a rendelkezésére álló 60 nap helyett már július 27-én megválasztaná az Alkotmánybíróság új tagját. Mindeközben hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult az előző kormány Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szóló nemzeti konzultációja miatt, miután az ügyészség felülbírálta a rendőrség korábbi elutasító döntését. Cikkünk folyamatosan frissül a kormányzás szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×