Infostart.hu
eur:
365
usd:
309.78
bux:
136260.36
2026. április 16. csütörtök Csongor
Donald Trump amerikai elnök beszédet mond az Egyesült Államok haderőinek szolgálatában elesett katonák tiszteletére tartott Emlékezet Napján az arlingtoni Nemzeti Temetőben, 2025. május 26-án. Az Emlékezet Napja (Memorial Day) az Egyesült Államok szolgálatában életüket vesztett katonák emléknapja, nemzeti ünnep, amit minden év májusának utolsó hétfőjén tartanak.
Nyitókép: MTI/AP/Jacquelyn Martin

Donald Trumpot többször is megtámogatta a Legfelsőbb Bíróság

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága az elmúlt hónapokban sorra hoz gyors, úgynevezett vészhelyzeti döntéseket Donald Trump elnök politikai rendeletei ügyében. Az intézmény konzervatív többsége 23 ügyből 21-ben az elnök mellett állt ki, a bírálók szerint tovább tágítva a végrehajtó hatalom kereteit, illetve megkerülve a Kongresszust.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság úgynevezett vészhelyzeti határozatait eredetileg átmeneti intézkedéseknek szánták. Rövid, magyarázat nélküli döntések ezek, arra az időszakra, amíg a rendes eljárás le nem zajlik. Mostanra azonban ezek a döntések kezdenek egyre inkább tartós jogi irányelvekké válni. Jogi szakértők szerint egyes ideiglenes állásfoglalásokra precedensként hivatkoznak, amivel azok a jogrend részévé válnak.

Példa erre, hogy a testület a múlt héten engedélyezte Donald Trump számára négymilliárd dollárnyi külföldi segély visszatartását, annak ellenére, hogy egy szövetségi bíró ezt alkotmányellenesnek mondta ki.

A liberális bírák – köztük Elena Kagan és Ketanji Brown Jackson – ismételten figyelmeztettek: a bíróság nem teremthet „új jogot” az árnyékdöntések révén. Ketanji Brown Jackson a döntések kiszámíthatatlanságát egy képregénybeli játékhoz hasonlította, amelyben nincsenek fix szabályok – egyetlen kivétellel: „ez az adminisztráció mindig nyer”.

Donald Trump számára azonban ezek az ítéletek azonnali előnyt jelentenek. A bíróság engedélyezte például több ezer szövetségi alkalmazott elbocsátását, a demokraták által irányított ügynökségi vezetők eltávolítását, sőt a migránsok kiutasítását is olyan országokba, amelyekhez nincs közük.

Az ellenzők szerint ez olyan változásokat indít el, amelyeket később szinte lehetetlen visszafordítani.

Amy Coney Barrett konzervatív bírónőt, akit Donald Trump nevezett ki 2020-ban, megkérdezték arról: mi lesz, ha akadály nélkül ráütik a pecsétet az elnöki rendeletekre. Amy Coney Barrett erre azt a választ adta, hogy az elnököt is gyengítheti, ha valamely rendelete jogszerű, de a bíróság blokkolás alatt tartja.

Jogtudósok arra is felhívják a figyelmet, hogy a konzervatív többség egyre inkább a „unitárius végrehajtó” elmélethez közelít, vagyis ahhoz a felfogáshoz, amely az egész kormányzati hatalmat az elnök kezében összpontosítja. Ez pedig az Egyesült Államok hatalmi egyensúlyát változtathatja meg.

Az amerikai kormányzatot több, mint 300-szor perelték be, de csak az esetek kis többségében vállalta, hogy bíróság elé viszi az ügyet.

A Legfelsőbb Bíróság most kezdődő kilenc hónapos ülésszakában a rendes ügyek tárgyalása is folytatódik majd, de a gyakorlat azt mutatja: Donald Trump számára a leggyorsabb és legbiztosabb támogatást továbbra is az úgynevezett vészhelyzeti döntések hozzák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Nem csak az a kérdés, hogy ki  mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„Nem csak az a kérdés, hogy ki mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„A választók a jövőre szavaztak, nem a múltra, többet várnak. Szerintem össze kell gyűjteni azt a 8-10 okot, ami a választási vereséghez vezetett, ehhez szükség van még néhány napra. Ki fog kerekedni egy kép” – vázolta Orbán Viktor. Először értékelte az országgyűlési választások eredményét a választáson súlyos vereséget szenvedett Fidesz–KDNP vezetője. A Fidesz közösségére bízta annak az ügyét, hogy marad-e vagy távozik a párt éléről.

Ezek most a piac és az új kormányzat mézeshetei, utána jönnek a kihívások

A piacok üdvözlik, hogy a leendő magyar kormány haza akarja hozni az uniós pénzeket és hogy célként fogalmazta meg az euró bevezetését – többek között erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője. Madár István, a Portfolio vezető elemzője azt mondta, a választások előtt és után is jelen volt a magyar tőke- és devizapiacon a befektetői „Tisza-bet.”
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin, a hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. A nemzetközi piacokon a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Ami pedig eközben a hazai folyamatokat illeti, a BUX index a választási utáni héten már két alkalommal is történelmi csúcsot döntött, mára azonban már délelőtt megérkezett a korrekció, ami később jelentős esésbe csapott át. Ez azután történt, hogy Magyar Péter bejelentette, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezérrel tárgyal ma, és elvárja, hogy a cég ne fizessen osztalékot az MCC-nek. A kifizetést egyébként a cég közgyűlése áprilisban már jóváhagyta, így a friss követelés első ránézésre jogilag nehezen kivitelezhetőnek tűnik, és sokkal inkább politikai üzenetként értelmezhető. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×