Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
337.04
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A videófelvételről készített képen tüntetést oszlatnak rohamrendőrök a vajdasági Verbászban, ahol a szerb vezetés lemondását követelők kormánypárti ellentüntetőkkel csaptak össze 2025. augusztus 12-én. A kormányellenes tiltakozások 2024 novemberében kezdődtek Szerbiában azt követően, hogy november 1-jén leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője, tizenöt ember halálát okozva.
Nyitókép: MTI/AP/N1 Serbia

Szakértő: a szerb elnök engedékenyebbé válhat az előre hozott választás ügyében

Aleksandar Vucic szerb elnök igyekszik olyan színben feltüntetni az újvidéki vasúti pályaudvaron történt tragédia miatt demonstráló egyetemisták, tüntetők tömegét, hogy destabilizálni akarják Szerbiát – mondta az InfoRádióban Németh Ferenc. A Nyugat-Balkán-szakértő szerint a szerb kormány eddig nem tett olyan lépéseket, amelyek békésebb útra terelhették volna a tiltakozókat. Arról is beszélt, hogy a patthelyzet miatt egyre többször szóba kerül az előre hozott választások kiírásának lehetősége.

Ellenzéki tüntetők csaptak össze a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este. Aleksandar Vucic szerb elnök beszámolója szerint 16 rendőr és 64 civil sérült meg. Újvidéken kívül Belgrádban is komoly incidens alakult ki a tiltakozók és a hatóságok között, más településeken – például Szabadkán, Nisben és Kragujevacon – azonban békésen zajlottak a tüntetések. A szerbiai utcai zavargások tavaly novemberben kezdődtek, miután leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője, melynek következtében 16 ember életét vesztette. Az ügyben vádemelés történt mulasztás és emberi élet veszélyeztetés miatt, az újvidéki Felső Ügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupció gyanúja miatt indított nyomozást.

A tragédia után civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők kezdtek el demonstrációkat szervezni. Követeléseik között szerepel a balesetért felelős személyek felelősségre vonása, a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala, az elmúlt hónapokban a tüntetőkre támadók felelősségre vonása, a tiltakozások miatt őrizetbe vett diákok és tanárok szabadon engedése, valamint a felsőoktatásra szánt költségvetési keret legalább 20 százalékos növelése. A szerb kormány szerint az elmúlt hónapokban teljesültek a követelések, ezért a további tiltakozások indokolatlanok.

Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértő az InfoRádióban azt mondta, a szerdai újvidéki és belgrádi összecsapások egy láncreakció újabb állomásai voltak. Már kedden országszerte több békés demonstrációt szerveztek a főleg egyetemistákból álló tüntetők, és helyi tudósítások szerint a kormánypárthoz kötődő aktivisták erőszakosan fellépve zavarták meg ezeket a tüntetéseket. Tulajdonképpen erre adott válaszként szervezték meg a szerdai újabb nagy tiltakozásokat Újvidéken és a szerb fővárosban, és ezúttal is erőszakba fulladtak a zavargások. A szakértő nem túl optimista a közeljövőt illetően, arra számít, hogy további demonstrációkat tartanak az elégedetlenek Belgrádban és a nagyobb szerbiai településeken. Egyelőre nem lehet tudni, hová fut ki ez a folyamat, mindenesetre nagyon aggasztó, hogy ennyire gyakran fordulnak elő erőszakos incidensek az utcákon.

Aleksandar Vucic szerdán kijelentette: mindent megtesznek azért, hogy elfogják azokat, akik Szerbiát „polgárháborúba akarják sodorni”. Az államfő úgy fogalmazott, Belgrád és Újvidék utcáit „meg fogják tisztítani”, valamint figyelmeztetett, hogy tisztelik ugyan a tiltakozók véleményét és kiállását, de „az erőszaktevők, verőlegények és bűnözők számára nem lesz kegyelem". Németh Ferenc nem tartja valószínűnek, hogy ténylegesen polgárháború törne ki Szerbiában. Úgy véli,

a szerb elnök jelen helyzetben „megpróbálja felnagyítani a helyzetet, vagy legalábbis olyan színben feltüntetni az egyetemisták, tüntetők tömegét, hogy ők destabilizálni akarják Szerbiát”.

Azt gondolja, ez nem igaz, nem ez a demonstrálók szándéka, hiszen a közzétett követeléseik más szempontokat helyeztek a középpontba.

A szakértő hozzátette: a tüntetők egyelőre kitartóak, már majdnem tíz hónapja kint vannak az utcákon, Aleksandar Vucic és a szerb kormányzat pedig eddig nem tett olyan lépéseket, amelyek békésebb útra terelhették volna a tiltakozókat.

A tüntetők első számú kérése, hogy az elnök írjon ki előre hozott választásokat Szerbiában. Németh Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az elmúlt napokban már Aleksandar Vucic is tett utalásokat egyes nyilatkozataiban arra, hogy ez akár még meg is valósulhat a közeljövőben. Konkrét időpontot nem említett az államfő, de úgy tűnik, kezd engedékenyebb lenni ebben a kérdésben. A szakértő szerint a lehetséges választástól és a pártpolitikai visszhangoktól függetlenül addig nem fognak lecsillapodni a kedélyek, amíg nem történik meg az elszámoltatás a tavaly novemberi, újvidéki tragédia ügyében. Tisztább kép akkor állhat elő, ha megnevezik és megbüntetik a felelősöket. „Amíg ez nem valósul meg, folytatódni fognak a tüntetések, melyeknek az intenzitása feltételezhetően csak nőni fog” – vélekedett a Nyugat-Balkán-szakértő.

(A nyitóképen: tüntetést oszlatnak rohamrendőrök a vajdasági Verbászban, ahol a szerb vezetés lemondását követelők kormánypárti ellentüntetőkkel csaptak össze 2025. augusztus 12-én. A kormányellenes tiltakozások 2024 novemberében kezdődtek Szerbiában azt követően, hogy november 1-jén leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője, tizenöt ember halálát okozva.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×