Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
310.2
bux:
132138.7
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Rendőrök és tiltakozók az Aleksandar Vucic szerb elnök távozását és előrehozott választásokat követelő tüntetésen Belgrádban 2025. július 4-én, amikor a szerbiai városok teljes lezárására szólították az embereket a nyolc hónapja rendszeresen tiltakozó szerbiai egyetemisták. Szerbiában 2027-ben esedékes a következő parlamenti és elnökválasztás. Vucic közölte, hogy nem tervezi előrehozott választások kiírását.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic

Németh Ferenc: Aleksandar Vucic körül a levegő igencsak fogy, tartós patthelyzet jön Szerbiában

A nyári hónapokban a tüntetők biztosan kitartanak, míg a kormány próbálja erőszakos módszerek bevetésével továbbra is megtörni őket – mondta az egyre forróbb szerbiai belpolitikai helyzetről Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértő az InfoRádióban.

A szerbiai városok teljes lezárására szólították az embereket a hónapok óta tiltakozó szerbiai egyetemisták, így tiltakoznak az ellen, hogy a rendőrség az előző napok tiltakozásai alkalmával a véleményük szerint erőszakosan lépett fel, és több tucat tüntetőt állított elő. Az egyetemisták felhívására Aleksandar Vucic köztársasági elnök a közösségi médiában reagált, a szerb államfő békére szólította fel a szerbiai állampolgárokat, és mindenkit arra kért, hogy ne próbálja meg tönkretenni Szerbiát, mert akik ezt szeretnék, azok nem győzhetnek. Hozzátette, az állam igyekszik elkerülni az erőszakot, nem akar reagálni, de ilyen szintű erőszakot egy ország sem engedhet meg.

A szerbiai tiltakozások majdnem nyolc hónapja tartanak. Azt követően kezdődtek el, hogy tavaly november elsején leszakadt az újvidéki pályaudvar előteteje, tizenhat ember halálát okozva. Sokan az elharapózó kormányzati korrupciót és az állami infrastrukturális kivitelezésekben tapasztalható hanyagságot okolták a tragédiáért. A tiltakozást egyetemi hallgatók vezetik, akik a múlt héten közölték, amennyiben nem teljesülnek követeléseik, a polgári engedetlenség minden eszközével élni fognak annak érdekében, hogy megóvják "a szabad és törvényes demokratikus rendszerhez való alapvető jogukat".

Június 28-án több mint százezren vonultak utcára Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök távozását és előre hozott választásokat követelve, de a rendőrség erőszakot vetett be a tüntetőkkel szemben, és ez Németh Ferenc szerint kontraproduktív volt, mert nem azt érték el, hogy kevesebben támogatják a demonstrálókat, hanem még az eddiginél is többen fejezik ki szimpátiájukat, és csatlakoznak az utcai blokádok elkészítéséhez és fenntartásához. A Nyugat-Balkán szakértő az InfoRádióban elmondta, a június 28-i, egyes becslések szerint 140 ezres tiltakozáshoz hasonló nem volt Szerbiában az elmúlt húszt évben.

„A szerb társadalom túlnyomó többsége támogatja a követeléseket, elsősorban a tragédia kivizsgálását és az előre hozott választások kiírását, már nem mondhatjuk azt, hogy csak egyetemistákra vagy fiatal belgrádi értelmiségiekre korlátozódnának a tüntetések” – mondta Németh Ferenc.

A gyülekezési szabadság és a szólásszabadság az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt kulcsfontosságú emberi jogok, és Szerbia kötelessége szavatolni ezeket – közölte a június 28-i rendőri akció nyomán Michael O’Flaherty, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint a gumibotok, a könnygáz, sokkológránátok és a szerb rendőrség által a tüntetőkkel szemben más eszközökkel alkalmazott erőszak alkalmazása „nem feltétlenül felel meg” a nemzetközi emberi jogi jogszabályokban foglalt szükségességi és arányossági követelményeknek. Németh Ferenc szerint elsősorban az az aggályos, hogy aránytalanul vetették be az erőszakot a tüntetők szemben, majd több mint száz embert vettek előzetes letartóztatásba, amit indokolatlanul magas számnak tartanak.

„Aleksandar Vucic körül a levegő igencsak fogy, és jogosan érezheti magát sarokba szorítva” – vélekedett a Nyugat-Balkán-szakértő, de hozzátette, előre hozott választások kiírása nem várható, mert az elnök, illetve a pártja által vezetett kormány népszerűsége jelentősen lecsökkent, és a választásokkal azt kockáztatnák, hogy kiesnek a hatalomból. „Inkább azt a taktikát választják, hogy egyre brutálisabb eszközökkel próbálják megfélemlíteni a tömeget és megakadályozni azt, hogy újabb tömegtüntetések legyenek az országban” – tette hozzá.

Az újvidéki tragédia kivizsgálása ügyében a szakértő szerint nagyon kevés dolgot tett az állam annak érdekében, hogy mélyrehatóan és transzparensen felderítse a történteket, és felelősségre vonás csak korlátozott formában történt meg. Németh Ferenc úgy véli, ha lett volna akarat a kivizsgálásra, akkor erre az eltelt kilenc hónap lehetőséget biztosított volna.

A szakértő szerint az összetűzések nyomán, amelyek miatt az ország uniós csatlakozási folyamata is újabb késedelmet szenvedhet, a nyári hónapokban a tüntetők biztosan kitartanak, miközben a kormány próbálja erőszakos módszerek bevetésével továbbra is megtörni őket. „Egy idő után biztos, hogy valaki ki fog fulladni, de jelenleg egy viszonylag elhúzódó patthelyzetre készülhetünk fel Szerbiában” – mondta Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog
Kegyelmi botrány minden tudnivalóval

Most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.

Reagált a számvevőszék Magyar Péter szavaira a Lázár-minisztériumban talált Fidesz-anyagokról

Az ÁSZ-közlemény szerint „tévedés, és a hatályos jogszabályokkal ellentétes az ÁSZ-tól a kampány ideje alatti vizsgálati lépéseket számonkérni”. Nem volt információjuk az épület pincéjében talált dokumentumokról.
Magyar-kormány: teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök; azonnali vizsgálatok sorát rendelte el az új kabinet

Magyar-kormány: teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök; azonnali vizsgálatok sorát rendelte el az új kabinet

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. A keddi napot várhatóan újabb bejelentések határozzák meg: Magyar Péter kedd reggel újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemről. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×