Infostart.hu
eur:
373.07
usd:
340.29
bux:
140214.01
2026. november 20. péntek Jolán
Clark Olofsson. Swedish criminal born 1947. A Swedish criminal now living in Belgium. He has received sentences for attempted murder, assault, robbery, and dealing narcotics and has spent more than half of his life in correctional institutions in Sweden. Olofsson has been called Swedens first celebrity gangster. Olofsson was present at the Norrmalmstorg robbery whose events resulted in the creation of the phrase Stockholm syndrome to describe them. Picture taken 1974 when he was serving a jail sentence for the robbery of Krediitbanken at Norrmalmstorg Stockholm, in NorrkĂśping and meets with his girlfriend Maria outside the prison gates. On march 20 1975 Olofsson escaped from this prison On 11 May 2020, Netflix announced Clark - a six episode drama series about Clark Olofsson. Olofsson will be played by Bill SkarsgĂĽrd and Jonas Åkerlund will be directing. (Photo by Sjöberg Bildbyrå/ullstein bild via Getty Images)
Nyitókép: Sjöberg Bildbyrå/ullstein bild via Getty Images

Elhunyt a bankrabló, akiről elnevezték a Stockholm-szindrómát

Hosszú betegséget követően 78 éves korában elhunyt Clark Olofsson svéd bankrabló, akinek nevéhez a Stockholm-szindróma fűződik - közölte csütörtökön a Dagens ETC svéd hírportál az egykori bűnöző családjára hivatkozva.

Olofsson, akit bűncselekmények egész sora - többek között rablás, gyilkossági kísérlet, kábítószer-kereskedelem és testi sértés - miatt marasztaltak el, életének több mint felét börtönben töltötte. Életútjáról Clark címmel 2022-ben Netflix-sorozat is készült.

Mindenekelőtt az 1973. augusztus 23-án a stockholmi Kreditbanken pénzintézetben elkövetett bankrablás kapcsán vált ismertté. Tettestársa, a "Janne" néven ismert Jan-Erik Olsson kábítószer hatása alatt négy túszt - egy férfit és három nőt - ejtett a bankban, majd 3 millió svéd korona mellett Olofsson elengedését követelte a börtönből. A hatóságok eleget tettek a követelésnek és Olofsson csatlakozhatott cinkosához a Kreditbanken pénzintézetben. A túszdrámát akkoriban élőben közvetítette a svéd televízió.

Az akkori túszok egyike, Kristin Enmark, a történtekről "Én lettem a Stockholm-szindróma" címmel írt könyvében úgy fogalmazott, hogy a megmentőjét látta Olofssonban. "Azt ígérte, gondoskodik arról, hogy ne essen bántódásom, én pedig úgy határoztam, hogy hinni fogok neki" - írta. "23 éves voltam és féltettem az életem" - tette hozzá.

Enmark a túszdráma során több alkalommal is telefonon beszélt a hatóságok képviselőivel, megdöbbentve a nyilvánosságot azzal, hogy védelmébe vette a bankrablókat. "Egyáltalán nem tartok Clarktól és a másik pasastól. Tudják, mitől félek? Hogy a rendőrség bántani fog minket, hogy megostromolja a bankot" - mondta Enmark telefonon az akkori svéd miniszterelnöknek, Olof Palménak. "Akár hiszi, akár nem, egész kellemesen töltjük az időt" - tette hozzá.

A túszdráma a hatodik napon ért véget azzal, hogy a rendőrség léket fúrt a bank tetőszerkezetébe és könnygázt engedett be az épületbe. Olsson és Olofsson megadták magukat, foglyaik pedig kiszabadulhattak, később azonban nem akartak tanúvallomást tenni fogvatartóik ellen.

Szakértők azóta is vitatják, hogy a Stockholm-szindróma tényleges pszichiátriai állapot-e. Egyesek azzal érvelnek, hogy védekező mechanizmusról van szó a traumatikus helyzettel való megbirkózáshoz.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×