A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentése szerint a világ nukleáris fegyverekkel rendelkező államai növelik atomarzenáljaikat, és modernizálják robbanófejeiket, ezzel megteremtik a fenyegetettség új korszakát és véget vetett a hidegháború óta eltelt évtizedek készletcsökkentésének. A globális feszültségek miatt a kilenc nukleáris fegyverrel rendelkező állam – az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael – a készleteik növelését tervezi. A jelentés szerint 2025 januárjára világszerte 12 241 nukleáris robbanófejet tartottak nyilván, ebből 9614 állt készen a bevetésre.

„A jelentés annyiban reális, amennyit a nyílt forrásokból meg lehet állapítani, hiszen a nukleáris fegyverkezés kérdése olyan terület, ahol nagyon sok információ nem látható nyilvánosan” – értékelt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Kemény János szerint emiatt fenntartásokkal kell kezelni a részleteket, viszont a trendek helyesnek mondhatóak.

Kína, Oroszország és a NATO – a nukleáris fegyverek átértékelése

A szakember szerint az utóbbi időszakban Kína erőteljesebb nukleáris fegyverkezésbe kezdett, de a kisebb államok is igyekeznek modernizálni, de az Egyesült Államok és Oroszország is erőteljes nukleáris fejlesztésbe kezdett az elmúlt években, és hozzátette, az amerikaiaknál a folyamat a 2010-es évek közepe óta kapott lendületet, és jelenleg a teljes nukleáris triádnak egy erőteljes modernizációja zajlik. (A nukleáris triád három különböző típusú nukleáris fegyverrendszert foglal magában: szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakéták, tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéták és nukleáris robbanófejekkel felszerelt stratégiai bombázók.)

A NATO-n belül is tapasztalható a nukleáris fegyverek jelentőségének átértékelése. „Az Egyesült Államok állomásoztat bizonyos NATO-országokbannukleárisű eszközöket, amelyeket szükség esetén különleges engedélyekkel az adott ország fegyveres erői háborús körülmények között elméletben alkalmazhatnak” – hívta fel a figyelmet Kemény János, de hozzátette, ezek minden esetben taktikai nukleáris fegyverek, és a legtöbb esetben repülők által célba juttatható gravitációs bombákat jelentenek, míg a veszélyesebb eszközök az Egyesült Államok közvetlen irányítása alatt állnak.

Izrael miért tart az iráni urándúsítástól?

Az NKE tudományos munkatársa kiemelte, hogy több szakértő szerint Irán rendelkezik a közel-keleti térségben a legkiterjedtebb nem állami fegyveres csoporttal, mint a libanoni Hezbollah, a jemeni húszi, iraki síita milíciák. „Visszatérő érvelés, hogy ha sikerül nukleáris eszközt birtokolnia, akkor

Irán nem feltétlen közvetlenül vetné be atomfegyvereit, hanem a proxy szereplőkön keresztül, vagy fedésükkel próbálna csapásokat végrehajtani,

és akkor a klasszikus nukleáris elrettentés nehezebben működött volna” – mondta Kemény János, és hozzátette: az izraeli kormány az iráni állami vezetésben mint racionális aktorban nem feltétlen bízott, ami szintén oda vezetett, hogy Izrael végrehajtotta a megelőző csapássorozatot.