Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 29. vasárnap Auguszta
Aedes mosquito sucking blood
Nyitókép: Noppharat05081977/Getty Images

Újfajta járványokkal küzdenek Európa déli országaiban

A szélsőséges időjárás mellett az egzotikus betegségek is egyre több halálesetet okoznak az EU-ban, és nem úgy tűnik, hogy ezzel kapcsolatban lenne valamilyen átfogó terv. A dél felől érkező szúnyogfajok terjesztette vírusok csak ritkán okoznak halálos megbetegedést, azonban okozhatnak hosszú távú szövődményeket.

Szakértők figyelmeztetnek, hogy a korábban csak trópusi területeken előforduló szúnyogok által terjesztett betegségek, mint a dengue- és a chikungunya-láz, tartósan megvethetik lábukat Európában a tigrisszúnyogok egyre északabbra történő eljutásával, amelyeket már Brüsszelben és 20 másik belga városban is észleltek - írja a Politico cikke nyomán a Portfolio.

A vérszívók mellett a hőséggel összefüggő halálesetek száma is várhatóan háromszorosára nő az évszázad végére, miközben az árvizek és erdőtüzek okozta természeti katasztrófák is egyre gyakoribbak, mivel

Európában a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint bárhol máshol a világon.

Az EuroHealthNet igazgatója, Caroline Costongs az EU-t egy klíma- és egészségügyi stratégia kidolgozására szólította fel. A klímaváltozás "határokon átnyúló közegészségügyi fenyegetés", amely átfogó megközelítést igényel a felkészüléstől kezdve a lakókörnyezet, közlekedés, élelmezés javításán át az egészségügyi rendszerek zöldítéséig.

Dirk Ramaekers, a belga közegészségügyi szolgálat igazgatótanácsának elnöke szerint bár számos bizottság és terv foglalkozik a klíma és egészség kérdésével, még mindig "kollektív vakság" jellemzi a válságkezelést.

A klímaváltozás okozta hőség és élelmezési bizonytalanság már most drámai hatással van az emberek egészségére: 2021-ben közel 60 millió ember szenvedett súlyos élelmezési bizonytalanságtól Európában, ebből 11,9 millió eset a klímaváltozásnak tulajdonítható. A hőséggel összefüggő halálozások száma is jelentősen emelkedett 2013 és 2022 között az előző évtizedhez képest.

Európa déli részén, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban rendszeresen okoz járványgondokat a dengue-láz,

de már Magyarországon is korlátozzák a véradását annak, akinél felmerül a tigrisszúnyogcsípés lehetősége. Tavaly ugyan még így is csak 304 esetet jelentettek Európa-szerte, ám azt megelőző 15 évben összesen mindössze 275-szor fordult elő, hogy valaki az EU határain belül kapta el a vírust.

Egy tanulmány szerint a dengue és a chikungunya terjedése 2060-ra a legrosszabb forgatókönyv szerint ötszörösére nőhet világszerte, ami a folyamatos éghajlatváltozással Európát is fokozatosan nagyobb mértékben fenyegetheti.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői bizottságot hívott össze, hogy ajánlásokat dolgozzon ki a kormányok számára a klímaváltozás egészségügyi ártalmainak enyhítésére, azonban a jelenlegi tervek szerint a bizottság csak 2026 májusában adja át jelentését a WHO-tagországok számára.

Címlapról ajánljuk
Újfajta kihívás a Balatonnál

Újfajta kihívás a Balatonnál

Továbbra is a munkaerő jelenti a legnagyobb kihívást a balatoni turizmusban, ez volt egyik fő téma a III. Turisztikai Meetup eseményén, az Edutus Egyetem és a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület szervezésében. Az egyesület elnöke, Böröcz István szerint a munkaerő megszerzése és megtartása ma egészen más hozzáállást követel meg a munkáltatóktól.

Éles üzenetváltás az ukrán és a magyar külügyminiszter között

Az ukrán kormány azt reméli, hogy a magyarországi választás eredménye az Ukrajnát segítő, 90 milliárd eurós európai uniós hitelcsomag felszabadításához vezet, és lehetővé teszi az Oroszországgal szembeni újabb EU-szankciók életbe lépését is - jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter az Ukrinform hírportál párizsi tudósítójának adott interjúban. Szijjártó Péter szerint ez is azt mutatja, hogy ahogy közeledik a választás napja, úgy válik egyre nyíltabbá az ukrán beavatkozás
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Ez a hazai útfejlesztések fő kérdése

Ez a hazai útfejlesztések fő kérdése

Jelentős úthálózat-fejlesztések előtt áll Magyarország, azonban, ha ezek nem kellő körültekintéssel valósulnak meg, néhány éven belül toldozgatásra fognak szorulni, és még csak nem is az aszfalt szintjén. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése ma már nem pusztán mérnöki vagy beruházási kérdés: szektorokon átívelő gondolkodást, közös víziót, valamint az energiarendszerrel való szoros integrációt igényel. Ha az e-mobilitás villamos hálózati feltételei nem jelennek meg már a tervezési fázisban, akkor egy évtizeden belül komoly nehézségekbe ütközhetünk. Ahhoz, hogy ez elkerülhető legyen, most kell kialakítani a rugalmas és jövőálló villamos hálózat alapjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×