Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Az orosz hadsereg Futár nevű vezető nélküli, lánctalpas drónjai.
Nyitókép: Telegram

Kaiser Ferenc: Oroszország már spájzolja a legkorszerűbb fegyvereket, nem Ukrajnában veti be

Mark Rutte NATO-főtitkár szerint Oroszország öt éven belül képessé válhat arra, hogy támadást indítson a NATO ellen, ezért a nyugati szövetség vezetői várhatóan a június végi, hágai csúcstalálkozójukon megállapodnak abban, hogy GDP-jük 5 százalékára emelik katonai kiadásaikat, hogy féken tarthassák ezt a fenyegetést. Az InfoRádióban Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő reagált a NATO terveire.

A NATO-tagországok védelmi kiadása 3,5+1,5 százalék lenne a jövőben – mondta Kaiser Ferenc, ebből: a három és fél százalék deklaráltan védelmi célú kiadás, de most ettől nagyon távol van a legtöbb NATO-tagország. Kivételt képeznek „az orosz veszély miatt nagyon sokat költő országok, mint a lengyelek, akik már tavaly is 4 százalékot költöttek, ennél is valamivel többet az észtek, lettek, litvánok”.

A plusz másfél százalék úgynevezett kettős felhasználású, ennek egy jelentős részét például a közlekedési infrastruktúra fejlesztésre kell fordítani, hogy a NATO képes legyen az erőforrásait a veszélyeztetett irányokba átcsoportosítani, azaz a 60-70 tonnás harckocsik számára is járhatóvá kell tenni az utakat. A biztonság- és védelempolitikai szakértő elmondta, a másfél százalékba különböző drónfejlesztéseket is bele lehetne számítani.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense beszélt arról is, hogy van-e realitása annak, hogy Oroszország öt éven belül megtámadja a NATO valamelyik országát. „Az orosz hadigazdaság egész jól elműködik. Oroszország döbbenetes mennyiségben gyárt korszerű fegyvereket, és ezeket egyre kevésbé veti be az ukrajnai háborúban. Tehát megkezdődött a legkorszerűbb fegyverek bespájzolása” – mondta Kaser Ferenc, és emlékeztetett, hogy az oroszok Ukrajnában még mindig inkább az 50-es, 60-as, 70-es évek korszerűsített technikáját vetik be. A becslések szerint csúcson pörögnek az orosz gyárak, és emiatt több új haditechnika eszköznek kellene megjelennie a fronton.

„Nyilván nem biztos, hogy ezeket kizárólag a NATO ellen szánják, hiszen a közelmúltban szivárgott ki, hogy az FSZB, a korábbi KGB egyre komolyabb pánikban van a kínai tevékenységek miatt, tehát Kínától is félnek az oroszok” – emelte ki.

Kaiser Ferenc szerint Oroszország képes lehet „túlgyártani” a NATO-t, különösen az európai NATO-országokat.

„Amíg zajlik az ukrajnai háború, addig Oroszországnak nincs elég erőforrása ahhoz, hogy Európát megtámadja. Ha viszont az Egyesült Államok kiüresíti az európai biztonsági garanciáit, és Európa nem rendelkezik elrettentő képességgel, akkor Oroszország megtámadhatja akár a balti országokat, Lengyelországot vagy akár Finnországot is” – tette hozzá a biztonság- és védelempolitikai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×