Infostart.hu
eur:
362.68
usd:
323.11
bux:
145471.12
2026. október 19. hétfő Nándor
Az orosz hadsereg Futár nevű vezető nélküli, lánctalpas drónjai.
Nyitókép: Telegram

Kaiser Ferenc: Oroszország már spájzolja a legkorszerűbb fegyvereket, nem Ukrajnában veti be

Mark Rutte NATO-főtitkár szerint Oroszország öt éven belül képessé válhat arra, hogy támadást indítson a NATO ellen, ezért a nyugati szövetség vezetői várhatóan a június végi, hágai csúcstalálkozójukon megállapodnak abban, hogy GDP-jük 5 százalékára emelik katonai kiadásaikat, hogy féken tarthassák ezt a fenyegetést. Az InfoRádióban Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő reagált a NATO terveire.

A NATO-tagországok védelmi kiadása 3,5+1,5 százalék lenne a jövőben – mondta Kaiser Ferenc, ebből: a három és fél százalék deklaráltan védelmi célú kiadás, de most ettől nagyon távol van a legtöbb NATO-tagország. Kivételt képeznek „az orosz veszély miatt nagyon sokat költő országok, mint a lengyelek, akik már tavaly is 4 százalékot költöttek, ennél is valamivel többet az észtek, lettek, litvánok”.

A plusz másfél százalék úgynevezett kettős felhasználású, ennek egy jelentős részét például a közlekedési infrastruktúra fejlesztésre kell fordítani, hogy a NATO képes legyen az erőforrásait a veszélyeztetett irányokba átcsoportosítani, azaz a 60-70 tonnás harckocsik számára is járhatóvá kell tenni az utakat. A biztonság- és védelempolitikai szakértő elmondta, a másfél százalékba különböző drónfejlesztéseket is bele lehetne számítani.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense beszélt arról is, hogy van-e realitása annak, hogy Oroszország öt éven belül megtámadja a NATO valamelyik országát. „Az orosz hadigazdaság egész jól elműködik. Oroszország döbbenetes mennyiségben gyárt korszerű fegyvereket, és ezeket egyre kevésbé veti be az ukrajnai háborúban. Tehát megkezdődött a legkorszerűbb fegyverek bespájzolása” – mondta Kaser Ferenc, és emlékeztetett, hogy az oroszok Ukrajnában még mindig inkább az 50-es, 60-as, 70-es évek korszerűsített technikáját vetik be. A becslések szerint csúcson pörögnek az orosz gyárak, és emiatt több új haditechnika eszköznek kellene megjelennie a fronton.

„Nyilván nem biztos, hogy ezeket kizárólag a NATO ellen szánják, hiszen a közelmúltban szivárgott ki, hogy az FSZB, a korábbi KGB egyre komolyabb pánikban van a kínai tevékenységek miatt, tehát Kínától is félnek az oroszok” – emelte ki.

Kaiser Ferenc szerint Oroszország képes lehet „túlgyártani” a NATO-t, különösen az európai NATO-országokat.

„Amíg zajlik az ukrajnai háború, addig Oroszországnak nincs elég erőforrása ahhoz, hogy Európát megtámadja. Ha viszont az Egyesült Államok kiüresíti az európai biztonsági garanciáit, és Európa nem rendelkezik elrettentő képességgel, akkor Oroszország megtámadhatja akár a balti országokat, Lengyelországot vagy akár Finnországot is” – tette hozzá a biztonság- és védelempolitikai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hétfőn kiderül, merre tart a Tisza-kormány: Magyar Péter bemutatja a jövő évi költségvetést az Országgyűlésben

Hétfőn kiderül, merre tart a Tisza-kormány: Magyar Péter bemutatja a jövő évi költségvetést az Országgyűlésben

Hétfőn 13 órakor kezdődik az Országgyűlés következő ülésnapja, mégpedig a kormányfő kulcsfontosságú napirend előtti felszólalásával: Magyar Péter bemutatja a 2027-es költségvetés tervezetét, amiből kiderül a kormányzás irányvonala. A képviselők a 2026-os költségvetés módosításáról is szavazhatnak, és sor kerülhet a médiatanács új tagjainak megválasztására is.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Kilőttek az olajárak és a félelemindex – pont amikor a Tisza-kormány és az MNB is fontos lépésre készül

Kilőttek az olajárak és a félelemindex – pont amikor a Tisza-kormány és az MNB is fontos lépésre készül

Komoly eladási hullám söpört végig az amerikai technológiai szektoron, mivel a befektetők egyre inkább kételkednek abban, hogy megtérülnek-e a sokszor hitelből finanszírozott mesterségesintelligencia-beruházások. A Nasdaq Composite több mint 4 százalékot esett a héten, a vártnál magasabb amerikai infláció pedig ismét felerősítette a kamatemelési várakozásokat. Közben a Hormuzi-szoros környéki támadások miatt a Brent olaj ára hordónként közel 110 dollárra drágult. Az európai tőzsdék ellenállónak bizonyultak, a BUX közel 2,7 százalékot emelkedett, és a forint is erősödött az euróval szemben. A jövő hét kulcseseményei hétfőn és kedden lesznek, amikor a Tisza-kormány bemutatja az első teljesen saját költségvetését, a 2027-es büdzsét, míg a Magyar Nemzeti Bank is dönt az alapkamatról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×