Infostart.hu
eur:
385.22
usd:
331.86
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az orosz hadsereg Futár nevű vezető nélküli, lánctalpas drónjai.
Nyitókép: Telegram

Kaiser Ferenc: Oroszország már spájzolja a legkorszerűbb fegyvereket, nem Ukrajnában veti be

Mark Rutte NATO-főtitkár szerint Oroszország öt éven belül képessé válhat arra, hogy támadást indítson a NATO ellen, ezért a nyugati szövetség vezetői várhatóan a június végi, hágai csúcstalálkozójukon megállapodnak abban, hogy GDP-jük 5 százalékára emelik katonai kiadásaikat, hogy féken tarthassák ezt a fenyegetést. Az InfoRádióban Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő reagált a NATO terveire.

A NATO-tagországok védelmi kiadása 3,5+1,5 százalék lenne a jövőben – mondta Kaiser Ferenc, ebből: a három és fél százalék deklaráltan védelmi célú kiadás, de most ettől nagyon távol van a legtöbb NATO-tagország. Kivételt képeznek „az orosz veszély miatt nagyon sokat költő országok, mint a lengyelek, akik már tavaly is 4 százalékot költöttek, ennél is valamivel többet az észtek, lettek, litvánok”.

A plusz másfél százalék úgynevezett kettős felhasználású, ennek egy jelentős részét például a közlekedési infrastruktúra fejlesztésre kell fordítani, hogy a NATO képes legyen az erőforrásait a veszélyeztetett irányokba átcsoportosítani, azaz a 60-70 tonnás harckocsik számára is járhatóvá kell tenni az utakat. A biztonság- és védelempolitikai szakértő elmondta, a másfél százalékba különböző drónfejlesztéseket is bele lehetne számítani.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense beszélt arról is, hogy van-e realitása annak, hogy Oroszország öt éven belül megtámadja a NATO valamelyik országát. „Az orosz hadigazdaság egész jól elműködik. Oroszország döbbenetes mennyiségben gyárt korszerű fegyvereket, és ezeket egyre kevésbé veti be az ukrajnai háborúban. Tehát megkezdődött a legkorszerűbb fegyverek bespájzolása” – mondta Kaser Ferenc, és emlékeztetett, hogy az oroszok Ukrajnában még mindig inkább az 50-es, 60-as, 70-es évek korszerűsített technikáját vetik be. A becslések szerint csúcson pörögnek az orosz gyárak, és emiatt több új haditechnika eszköznek kellene megjelennie a fronton.

„Nyilván nem biztos, hogy ezeket kizárólag a NATO ellen szánják, hiszen a közelmúltban szivárgott ki, hogy az FSZB, a korábbi KGB egyre komolyabb pánikban van a kínai tevékenységek miatt, tehát Kínától is félnek az oroszok” – emelte ki.

Kaiser Ferenc szerint Oroszország képes lehet „túlgyártani” a NATO-t, különösen az európai NATO-országokat.

„Amíg zajlik az ukrajnai háború, addig Oroszországnak nincs elég erőforrása ahhoz, hogy Európát megtámadja. Ha viszont az Egyesült Államok kiüresíti az európai biztonsági garanciáit, és Európa nem rendelkezik elrettentő képességgel, akkor Oroszország megtámadhatja akár a balti országokat, Lengyelországot vagy akár Finnországot is” – tette hozzá a biztonság- és védelempolitikai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×