Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Ukrán katonák páncélozott szállítójárműben, az ukrán-orosz határ mentén elterülő Szumi területen, a határ közelében az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. augusztus 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Meredek ajánlatokkal állt elő Moszkva

Oroszország követeli, hogy Ukrajna semmisítse meg a nyugati partnereitől kapott fegyvereket, illetve felajánlotta azt is, hogy orosz hadifoglyokért cserébe szabadon enged Ukrajnából elrabolt gyerekeket.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyijának adott interjújában egyebek mellett arról beszélt, Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna semmisítse meg a nyugati szövetségeseitől kapott fegyvereit egy esetleges tűzszüneti megállapodás részeként – írja a The Kyiv Independent összefoglalója alapján a Portfolio.

„A többleteket meg kell semmisíteni. Az összes nemzetközi eljárás ismert. Csökkenteni kell a készletet, ártalmatlanítani kell a fegyvereket, és garanciákat adni” – fogalmazott az orosz politikus, aki azzal érvelt, hogy

a nyugati fegyverszállítmányok nemcsak Oroszországot, hanem Európát is veszélyeztetik, továbbá figyelmeztetett, hogy a fegyverek a feketepiacon köthetnek ki.

„Őrület, mennyire felelőtlenek egyes politikusok, akik továbbra is elárasztják a piacot fegyverekkel” – jegyezte meg Alekszandr Grusko.

A lap ugyanakkor hozzáteszi: arra nincs hiteles bizonyíték, hogy Kijev eltérített volna nyugati fegyvereket, vagy pedig fegyverkereskedelmet folytatna.

A júniusi, isztambuli találkozón az orosz delegáció egy memorandumot adott át az ukrán küldöttségnek, amelyben megfogalmazták feltételeiket a háború lezárására érdekében. Felszólították az ukrán felet, hogy ismerje el a Krím és négy részben megszállt megye (Herszon, Donyeck, Zaporizzsja, Luhanszk) orosz annektálását, valamint követelik az ukrán csapatok teljes kivonását is. Moszkva továbbá megakadályozná Ukrajna NATO-hoz vagy más katonai szövetségekhez való csatlakozását, megtiltaná fegyveres erőinek átcsoportosítását, valamint leállítaná a nyugati katonai segélyt és a hírszerzési információmegosztást.

Közben az ukrán elnök hétfői, bécsi látogatása során azt mondta az Alexander van der Bellen osztrák elnökkel való találkozója után, hogy Oroszország felajánlotta, szabadon enged elrabolt ukrán gyerekeket orosz hadifoglyokért cserébe. Volodimir Zelenszkij szerint azonban ez az ajánlat sérti a nemzetközi jogot – közölte az Ukrajinszka Pravda.

A Yale Egyetem által működtetett Ukrán Konfliktusfigyelő Központ mintegy 30 ezer elhurcolt ukrán gyerekről tud, és az ukrán állam több országot is bevont az elrabolt kiskorúak nyomon követésére, visszaszerzésére. A Portfolio egy másik cikkében emlékeztet: a legutóbbi orosz–ukrán tárgyalásokon Vlagyimir Megyinszkij orosz főtárgyaló úgy fogalmazott az elrabolt ukrán gyerekekkel kapcsolatban, hogy „ne rendezzünk műsort szentimentális európai nagymamáknak, akiknek nincsenek saját gyermekeik”.

Címlapról ajánljuk
Apáti Ferenc: itt az almageddon

Apáti Ferenc: itt az almageddon

Nem várható áremelés, pedig az idei lehet az elmúlt fél évszázad egyik legrosszabb almatermése Magyarországon. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács várakozásai szerint a termés 130-140 ezer tonna körül alakulhat, ami jelentősen elmarad a tavalyi 170 ezer tonnától, és töredéke a kedvező évjáratokban megszokott szintnek.

Németh Nándor az úszóváltó Eb-aranyáról: ha Kristóf úszik, akkor igazából nem baj, hogy borul a sorrend

A 4x100 méteres gyorsváltó Eb-aranya után a négyesfogat már nagyobb motivációt jelent Németh Nándornak, mint eddigi fő száma, a 100 m gyors. Az egyéniben vb-bronzérmes úszó az InfoRádiónak azt is elárulta, hogy csak a délutáni döntő előtt gyakorolta a repülőrajtot a váltóra, amikor kiderült, hogy a kétszeres olimpiai bajnok Milák Kristóf is tagja lesz a négyesnek.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Ma tartományi parlamenti választást tartanak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár dönthet az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont körüli vereséget szenvedhet. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×