Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Urán hadifoglyok. Forrás: X / Sharky
Nyitókép: Forrás: X / Sharky

Rengeteg hadifoglyot cserélnek egymással az oroszok és az ukránok

Az eddigi legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg - jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij, Moszkva küldöttségének vezetője a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások Isztambulban megtartott második fordulóját követően. Azt is elmondta, hogy Oroszország hatezer katona holttestét adja át a jövő héten Ukrajnának, és átveszi tőle elesett orosz tisztek holttestét.

A súlyos sebesülteket és a súlyos betegeket a "mindenkit mindenkire" elve alapján kicserélik, és kicserélik a 25 év alatti fiatal katonákat is, legkevesebb ezer-ezer főt. Oroszország és Ukrajna emellett orvosi bizottságokat állít fel a súlyosan sebesült katonák cseréjére, amelyet politikai döntések nélkül, rendszeresen meg fognak ismételni.

Megyinszkij elmondta, hogy az orosz delegáció két részből álló, részletes és kidolgozott memorandumot adott át az ukrán félnek. Az első rész a valódi, hosszú távú béke elérésének kérdésével foglalkozik, a második része pedig felvázol kétféle megoldást a teljes körű tűzszünet eléréséhez.

Az első tűzszüneti lehetőség az ukrán fegyveres erők kivonását irányozná elől az Oroszország által elcsatoltnak nyilvánított donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régióból.

A második egy tízpontos csomagajánlat, amely tartalmazza a csapatmozgások tilalmát, a mozgósítás és a Kijevnek való külföldi katonai és hírszerzési segítségnyújtás beszüntetését, külföldi tanácsadók távozását, előírná a demobilizáció megkezdését, harmadik országok katonai jelenlétének kizárását, az Oroszország elleni szabotázsok beszüntetését, a nacionalista csoportosulások feloszlatását, a "politikai foglyoknak" adandó amnesztiát, valamint a fogva tartott katonák és civilek szabadon bocsátását.

A memorandum értelmében a tűzszünet Ukrajnában magában foglalná a hadiállapot Kijev általi feloldását, kétoldalú fegyverszüneti megfigyelő és ellenőrző központ létrehozását. A memorandum alapján Oroszország elvárná Ukrajna semlegességének kinyilvánítását és azt, hogy mondjon le a katonai szövetségekhez való csatlakozásról. Kijevnek deklarálnia kellene nukleáris fegyvermentességét és korlátoznia az ukrán fegyveres erők létszámát és fegyverzetét. Moszkva szerint be kellene tiltani harmadik államok katonai tevékenységét Ukrajnában, a külföldi bázisok és csapatok ottani állomásoztatását. Az orosz igényekhez tartozik még az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók feloldása,

a Krím és a másik négy régió "Oroszországhoz való csatlakozásának" nemzetközi jogi elismerése,

a kölcsönös lemondás a harci cselekmények okozta károkra vonatkozó követelésekről, az orosz ajkú lakosság jogainak és szabadságainak biztosítása, beleértve az orosz nyelv hivatalosként való elismerését, a Moszkva által kánoninak tekintett ukrán ortodox egyház (UPC) tevékenységére vonatkozó korlátozások feloldása, a nácizmus dicsőítésének tilalma.

A memorandum kitér a kétoldalú diplomáciai és gazdasági kapcsolatok fokozatos helyreállítására, beleértve a gáztranzitot, valamint a családok és az áttelepülésre kényszerült személyek újraegyesítésével kapcsolatos kérdések rendezésére is. A végrehajtás sorrendje, közvetlenül a hatezer holttest átadása után a tűzszüneti memorandum aláírásával kezdődne meg, amely konkrét határidőt szabna az összes rendelkezés végrehajtására, és meghatározná a végleges rendezésről szóló jövőbeli szerződés aláírásának időpontját is. Ezután 30 napos tűzszüneti rend lépne életbe. Ezt követné "választások megtartása, hatóságok kialakítása Ukrajna területén", majd "a szerződés aláírása".

Az ukrán hatóságoknak az orosz memorandum értelmében be kell jelenteniük az elnök- és a parlamenti választások időpontját, amelyek legkésőbb 100 nappal a hadiállapot feloldása után meg kell tartani. Az Oroszország és Ukrajna közötti békeszerződést jogilag kötelező erejű ENSZ Biztonsági Tanácsi határozattal kell jóváhagyni.

A dokumentumot Ukrajna tanulmányozásra átvette és reagálást ígért rá.

Megyinszkij közölte, hogy Oroszország 2-3 napos fegyvernyugvást javasolt Ukrajnának a front egyes szakaszain annak érdekében, hogy a parancsnokok összeszedhessék az elesett katonáik holttestét. A másik tárgyalófél azt ígérte, hogy az indítványt a közeljövőben meg fogja vizsgálni. Az orosz elnöki tanácsadó megjegyezte, hogy Oroszország offenzívában van, ezért a harctéren több az ukrán áldozat.

Vlagyimir Megyinszkij elmondta, hogy a tárgyalások központi témája a gyermekek visszatérése volt. Ukrajna egy 339 visszaszolgáltatandó gyermek nevét tartalmazó listát állított össze. Az orosz delegáció vezetője kijelentette, hogy a gyermekeket kimentették a harci övezetből, nem pedig elrabolták őket, Kijevvel szemben pedig azt a viszontvádat fogalmazta meg, hogy a gyermekek "elrablásának" témájából "show-műsort rendezett a könyörületes európaiak számára". Hangsúlyozta, hogy Moszkva visszaadja Kijevnek a gyermekeket, ha megtalálják szüleiket vagy törvényes képviselőiket.

Az orosz fél eddig 101 gyermeket adott át az ukrán félnek, amelytől 22-t kapott.

Az ukrán fél által keresett gyermekek listáját át fogják adni Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztosnak.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×