Infostart.hu
eur:
385.97
usd:
331.3
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz kormányküldöttség tiszteletére adott gálaműsor kezdetén Phenjanban 2024. június 19-én, Putyin kétnapos észak-koreai látogatása idején.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Gavriil Grigorov

Vlagyimir Putyin: felajánljuk a megadás lehetőségét

Az ukrán alakulatokat kiűzték a kurszki régióból, de hátramaradt még ott néhány szórványos csoport, amely az evakuálását kéri, ezeknek felajánlják a fegyverletétel lehetőségét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában, a Znanyije (Tudás) társaságnak a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából megrendezett előadásmaratonján.

"Nem könnyű idő ez, még nem ért véget. Igen, kiverték az ellenséget Kurszk megyéből, de a résekben, holmi pincékben még ott ülnek" - mondta az elnök, egy, a régióból érkezett kislányhoz szólva.

"Halljuk, amit mondanak: evakuálást kérnek. De evakuálni őket lehetetlen, mert szétszórt, két-háromfős csoportok ülnek ott valahol az erdőben, valami odúkban, teljes elszigeteltségben."

Az államfő szerint a Kurszk közelében meghúzódott ukrán katonáknak felajánlják, hogy adják meg magukat.

"Néhányukat foglyul ejtették, és visszaküldték oda, ahol társaik vannak, azzal az ajánlattal, hogy tegyék le a fegyvert. Ez nem egyedi eset, néhány napja történt" - mondta az elnök.

Egyebek között arra is kitért, hogy francia állampolgárok Oroszország oldalán is harcolnak a "különleges hadműveletben", egységüket a második világháborús fegyverbarátság emlékére Normandia-Nyeman névre keresztelték el. Mint mondta, Franciaországban mindig is voltak és ma is vannak olyanok, akik osztják Moszkva értékeit.

Putyin úgy vélekedett, hogy a mai helyzet bonyolultabb, mint a második világháború idején. Az akkori világot "fehérre és feketére, vörösre és barnára" osztotta. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország és Európa a helyzet összetettsége ellenére is képes lesz helyrehozni a kapcsolatot egymással.

Az elnök szerint Európában nagyon sokan támogatják Oroszországot, a nyomással dacolva. Azt hangoztatta, hogy Moszkvának együtt kell működnie hasonló gondolkodású partnereivel Európában és Észak-Amerikában.

Vlagyimir Putyin hangsúlyozta,

a Szovjetunió népének a Nagy Honvédő Háború alatt elszenvedett népirtásról megmaradt emléke indokolja Moszkva arra irányuló törekvését, hogy hosszú távú biztonsági garanciákat érjen el.

Az elnök szerint a keresztes német tankok látványa Ukrajnában bizonyos asszociációkat keltenek, amelyeket nem lehet elhessegetni.

A Nagy Honvédő Háborúban kivívott diadalról beszélve Oroszországot a győztesek nemzetének nevezte, a Győzelem Napját pedig különleges napnak az ország számára. Elismeréssel szólt arról, hogy az összes szovjet nép hatalmas mértékben hozzájárult a győzelemhez.

Kiemelte annak fontosságát, hogy a korszerű lehetőségeket felhasználják a háború emlékének átadására a jövő nemzedékei számára. A győzelem emlékének "felhígítására" irányuló kísérleteket az Oroszország és népei ellen célzott fellépésnek nevezte. Közölte: a külügyminisztérium folyamatosan dolgozik azon, hogy megakadályozza a Nagy Honvédő Háború történelmének átírására irányuló kísérleteket.

Hangot adott véleményének, miszerint

van logika abban, hogy Volgográd visszakapja Sztálingrád nevet, de rámutatott, hogy ebben a kérdésben a döntés a város lakosságának többségén múlik.

Emlékeztetett rá, hogy nyugati országokban a mostani, nem éppen legjobb kapcsolatok ellenére megmaradtak a Sztálingrádról elnevezett terek és utcák.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×