Infostart.hu
eur:
388.28
usd:
334.73
bux:
121172.53
2026. március 4. szerda Kázmér
Pedro Sánchez spanyol kormányfő sajtóértekezletet tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése után 2023. október 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Spanyolország ígéri, idén végre betartja, amit a NATO felé vállalt

Még az idén a GDP 2 százalékára növeli biztonsági és védelmi kiadásait - jelentette be a spanyol miniszterelnök kedden, a kabinet ülését követően Madridban.

Pedro Sánchez elmondta: a múlt évben a bruttó hazai termék 1,4 százalékát fordította erre a területre Spanyolország.

A nemzetközi partnerek által elvárt 2 százalékos, összesen 33 milliárd euró értékű hozzájáruláshoz több mint 10,4 milliárd eurós rendkívüli beruházásra van szükség, amely a biztonsági és védelmi technológia és ipar fejlesztésének nemzeti tervén keresztül valósul meg - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a kiadásnövelést adóemelés, a jóléti intézkedések csökkentése és hiánynövelés nélkül hajtják végre.

A kiadások forrásait egyes európai alapok átszervezése, a kormány "szigorú gazdálkodásának" és a kedvező gazdasági eredményeknek köszönhető megtakarítások, illetve az idénre is meghosszabbított, a 2023-as költségvetésben szereplő, de már nem szükséges tételek adják - részletezte.

Mint mondta, a kiadások 35 százalékát a spanyol haderő munkakörülményeinek, felkészültségének és felszerelésének javítására, korszerűsítésére, továbbá létszámnövelésre szánják, míg 31 százalékot terveznek fordítani a telekommunikációs és a kiberbiztonsági képességek fejlesztésére, a hadsereg titkosított telekommunikációs rendszereinek modernizálására, hogy "digitális pajzsot" hozzanak létre az egyre növekvő külföldi hackertámadásokkal szemben.

A kiadások 19 százalékát új védelmi és elrettentési eszközök, például páncélozott járművek gyártása és vásárlása teszi ki, további 17 százalékot pedig a vészhelyzetek és természeti katasztrófáknál használt egységek fejlesztésére, például mentőhelikopterek, tartálykocsik beszerzésére használnak fel.

Pedro Sánchez még március végén jelentette be a biztonsági és védelmi technológia és ipar fejlesztésének nemzeti tervét azzal a céllal, hogy "új technológiai és ipari ugrást hozzanak létre Spanyolországban".

A tervet a kormány keddi ülésén jóváhagyta, és szerdán továbbítja az Európai Bizottságnak és a NATO-nak is - tette hozzá.

A kormányfő kiemelte: a biztonság és védelem területének fejlesztését elsősorban hazai vállalatokon keresztül tervezik megvalósítani, így a kormány becslése szerint a kiadások 87 százaléka az országban marad, hozzájárulva a munkahelyteremtéshez és a GDP növekedéséhez.

A terv megfelelő végrehajtásának ellenőrzésére bizottságot hoznak létre.

A miniszterelnök újságírói kérdésre elmondta: mivel költségvetési átcsoportosításról van szó, a döntés nem igényli a parlament jóváhagyását.

A koalíciós kormány kisebbik tagja, a Sumar baloldali párttömörülés nem támogatja a biztonsági és védelmi kiadások növelését.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×