Évek óta zajlik az egyeztetés egyeztetés székelyek szent hegyén, a Madarasi Hargita csúcsán teljes rendezetlenségben sorakozó kopjafák, keresztek és jelképek százainak ügyében. A temetőhöz hasonlító területen betonozott, kövekkel megtámogatott kopjafák, keresztek és más szimbólumok sorakoznak teljes összevisszaságban - írja a Székelyhon cikke nyomán a sokszinuvidek.24.hu.

"A Madarasi Hargita legmagasabb pontjára látogatók közül az elmúlt évtizedekben sokan érezték úgy, hogy valamilyen maradandó emléket kell hagyniuk maguk után, így alakult ki a semmilyen elképzelést nem követő, fémből, fából, de más, tájidegen anyagokból is készült jelképeket tartalmazó emlékhely" - írja a portál.

Már egy évtizeddel ezelőtt is el akarták távolítani a felállított emlékműveket, ugyanis akkor készült el a Natura 2000-es természetvédelmi terület rendezési terve. Egy akkori javaslat szerint

eltávolították volna a csúcsról az 1990 után felállított kopjafákat és kereszteket, amiket ezután egy erre a célra létrehozott parkban állítottak volna fel újra.

A rendezési terv szerint a tengerszint felett 1801 méter magasságban lévő csúcson közel 300 négyzetméteres teret alakítottak volna ki, amit egy kisebb kőfal határolt volna körbe - írják. A falon belül csak 4 kereszt és 64 kopjafa maradt volna, középen pedig egy harangláb-szerű kilátó.

Ám az elképzelésből nem lett semmi, Imre Lajos Loránd, a csíkmadarasi közbirtokosság elnöke úgy nyilatkozott, számukra most nem sürgős a fennálló helyzet megváltoztatása, amelyet korábban sem ők kezdeményeztek. Azt is hozzátette, hogy őket eddig sem zavarta az emlékhely, ugyanis egy terméketlen, legelőként bejegyzett területről van szó.