Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Army soldiers advancing in combat.
Nyitókép: Michael Sugrue/Getty Images

Legalább kétszázezer európai katonát várna Ukrajnába Volodimir Zelenszkij

Ha létrejönne a tűzszünet, egy legalább 200 ezres európai békefenntartó haderőt kellene Ukrajnába telepíteni - jelentette ki Volodimir Zelenszkij abban a videóinterjúban, amelyet szerdán tettek közzé az ukrán elnök hivatalos internetes oldalán.

Volodimir Zelenszkij előző este, a davosi Világgazdasági Fórumon felvett interjúban hangsúlyozta, hogy "a 200 ezres létszám csak a minimum, mert ha ezt sem sikerülne biztosítani, kudarcra lenne ítélve a békefenntartás".

Hozzátette, hogy szerinte az amerikai elnöknek "teljes körű szankciók" bevezetésével kellene sújtania Oroszországot, különös tekintettel az energiaszektorra, valamint, mint mondta, "a nukleáris fegyverek kivételével minden szükséges fegyverrel el kellene látnia Ukrajnát, amelyeket azért kérünk, hogy Ukrajna is képes legyen fenyegetni Putyint".

A hétfőn hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök azon bejelentésére, mely szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozója már előkészítés alatt áll, Zelenszkij azt mondta, "ez nem lepi meg", de úgy vélte, "az amerikai elnöknek elsősorban Ukrajnával kellene kapcsolatot tartania, hiszen országa az Egyesült Államoknak olyan szövetségese, amely orosz támadás áldozata".

Az ukrán elnök szerint nem lesz könnyű feladat Trump számára véget vetni egy olyan háborúnak, amely elpusztította Ukrajnát, és amelyben mindkét oldalon több tízezer ember halt meg, majd arra figyelmeztetett: "mindenkinek meg kell értenie, hogy Putyin csak akkor vetne véget ennek a háborúnak, miután elérte annak legfőbb célját, vagyis Ukrajna függetlenségének megszüntetését".

A beszélgetés végén Zelenszkij azt is kiemelte, hogy Ukrajna "nem fogja elismerni" a megszállt területeket orosznak, még akkor sem, "ha a szövetségesei együtt kérnék meg erre"; azt azonban nem zárta ki, hogy a harcok beszüntetése érdekében és csak átmeneti jelleggel hajlandó lenne lemondani ezekről a területekről. Végül hozzátette: "ez ügyben nem lesz megbocsátás, és nem lesz jogi elismerés, de mindent meg kell tennünk, hogy véget vessünk a háború forró szakaszának".

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×