eur:
399.12
usd:
366.89
bux:
87872.68
2025. március 16. vasárnap Henrietta
Zoran Milanovic hivatalban lévő horvát köztársasági elnököt, a Horvát Szociáldemokrata Párt elnökjelöltjét ábrázoló választási óriásplakát Zágrábban 2024. december 26-án. Horvátországban az elnökválasztás első fordulóját december 29-én, a második fordulóját 2025. január 12-én tartják.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Az exit poll alapján nem lesz második forduló a horvát elnökválasztáson

Az exit poll adatok szerint Zoran Milanovic jelenlegi államfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) által támogatott jelölt nyerte meg a horvátországi elnökválasztást. Mivel megszerezte a szavazatok több mint felét, nem kell második fordulót tartani.

A vasárnap tartott első fordulóban, a szavazóhelyiségekből távozó választópolgárok megkérdezése alapján készült felmérés szerint Milanovic a leadott voksok 51,48 százalékát, legfőbb kihívója, a kormányzó, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által támogatott Dragan Primorac pedig 19,29 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen futott be a voksok 8,84 százalékával Marija Selak Raspudic független jelölt.

A közvélemény-kutatások második fordulót jeleztek előre Milanovic és Primorac részvételével.

Az elnök megbízatása öt évre szól.

A vasárnapi szavazáson valamivel több mint 3,7 millió horvát állampolgár adhatta le voksát, összesen nyolc jelöltre.

A horvát országos választási bizottság (DIP) szerint 16.30 óráig valamivel alacsonyabb volt a részvételi arány, mint öt évvel ezelőtt. A szavazásra jogosult lakosság 36,09 százaléka járult az urnák elé, míg 2019-ben délután fél ötig ugyanez az arány 38,82 százalék volt az első fordulóban.

Az első hivatalos részeredmények 20 óra után várhatók.

Címlapról ajánljuk

Európa fegyverkezne, csak kevesen akarnak katonának állni

Az európai vezetők a védelmi képességek fokozását ígérik az általuk hangoztatott orosz fenyegetéssel szemben. Sok államban azonban nem túl nagy a motiváció a katonai pályához. Németországban minden negyedik újonc leszerel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Egymással sem kereskednek az EU-tagállamok, ami versenyképességi válságot jelent

Egymással sem kereskednek az EU-tagállamok, ami versenyképességi válságot jelent

Az Európai Unió versenyképességi problémái továbbra is meghatározzák a gazdaságpolitikai vitákat Brüsszelben, miután az európai gazdaságok több mint 20 százalékkal elmaradnak az Egyesült Államoktól az egy főre jutó jövedelem tekintetében. A termelékenységi lemaradás nem a ledolgozott munkaórák számából, hanem az alacsonyabb óránkénti munkaerő-termelékenységből fakad, amit az innovációs és szerkezeti akadályok súlyosbítanak. Az európai vállalatok – különösen a technológiai szektorban – alulteljesítenek amerikai versenytársaikkal szemben, részben az alacsonyabb R&D-beruházások és a korlátozott tőkefinanszírozás miatt. A belső piac széttagoltsága tovább nehezíti a növekedést, míg a humántőke fejlesztése és a tőkepiaci reformok elengedhetetlenek lennének a versenyképesség javításához – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss, az európai versenyképesség problémáit elemző jelentéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×