Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Karl Nehammer osztrák kancellár a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételéről szóló törvényjavaslatról beszél egy sajtótájékoztatón Bécsben 2022. január 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Gruber

Ausztria nem kap új kormányt a karácsonyfa alá

A szeptemberi választás óta nem tudta felállítani új kormányát Karl Nehammer. A hárompárti tárgyalásokon elsősorban a költségvetés helyretételének a módjában van jelentős ellentmondás a felek között, emiatt csak a 2025-ben lehet Ausztriának új kormánya.

Nehéz fába vágta a fejszéjét a hivatalban lévő Karl Nehammer osztrák kancellár, akit az államfő hetekkel a szeptember végi választások után bízott meg kormányalakítással. Miután a győztes radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárttal sem a Nehammer vezette konzervatív Néppárt, sem a többi parlamenti párt nem kívánt koalícióra lépni, a kancellár gyökeresen új megoldást keresett. A háború utáni Ausztria történetében először hárompárti kormányzati szövetség alakulna.

Az Osztrák Néppárt, valamint a Nehammer által felkért két partner, a nagy hagyományokkal rendelkező Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a kis liberális, szintén ellenzéki Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) november eleje óta folytatja a koalíciós egyeztetést. A tárgyalásokat elsősorban szakértői csoportokban zajlanak, de időnként a pártvezetők konzultálnak a kialakult helyzetről. A legnagyobb nehézséget az elmúlt hetekben a súlyos költségvetési hiány szanálása jelentette, különös tekintettel arra, hogy az ezt célzó adópolitika tekintetében az ÖVP és a két másik párt között jelentős nézeteltérések voltak.

A közelmúltban azonban arról érkezett hír, hogy az új adókat mindaddig elutasító Néppárt kész álláspontjának némi módosítására. Mindez pedig felcsillantotta azt a reményt, hogy a hárompárti koalíció szentesítéséről karácsonyig előzetes megállapodás születik. Ezt a reményt most azonban elsőként a legkisebb partner, a NEOS elnöke, Beate Meinl-Reisinger oszlatta el.

"Nem lesz kormány a karácsonyfa alatt"

– foglalta össze az eddigi erőfeszítéseket az ORF-nek nyilatkozó pártvezető. Elmondta, hogy Karl Nehammerrel és a szociáldemokraták elnökével, Andreas Bablerrel közösen értékelték az eddigi erőfeszítéseket, és kiderült, hogy több kérdés még tisztázásra szorul.

Az ORF szerint ugyanakkor a pártvezetők nem adták fel derűlátásukat. Nehammer kancellár például konstruktív folyamatról beszélt, amely szavai szerint "intenzív szakaszba" lép. Ezzel kapcsolatban azonban részleteket nem közölt.

A karácsonyi kormányalakítást kizáró NEOS-elnök szerint egyes területeken van "közös irány", a súlyos költségvetési helyzet azonban nehezíti az előrelépést. Megismételte azt a korábbi követelését, hogy a tartományok vezetőit is vonják be az egyeztetésekbe.

A szociáldemokraták vezetője, Andreas Babler elismerte, hogy sok a nyitott kérdés, de úgy értékelte, hogy a "nyitottság" megvan azok megoldására is. A pártelnök szerint

a költségvetés teljes átalakítására és ennek érdekében mind a bevételi, mind a kiadási oldalon intézkedésekre van szükség.

"Találkozunk a következő napokban és hetekben is annak érdekében, hogy az elkövetkező évekre stabil kormányt tudjunk garantálni" – hangoztatta Babler.

Karl Nehammer kancellár, a Néppárt elnöke "bonyolult, de szükséges folyamatról" beszélt, és emlékeztetett arra, hogy a korábbi, a Néppártból és a Zöld Pártból álló kormánynak 100 napra volt szüksége a megalakuláshoz. Szerinte közvetve ez is utal arra, hogy a jelenlegi koalíciós tárgyalások jó ütemben, a menetrend szerint haladnak.

Az ORF szerint a tárgyaló felek még nem döntötték el, hogy milyen utat és ütemet választanak a költségvetés konszolidációjához. Ebből a szempontból irányadó az Európai Bizottság azon friss állásfoglalása, amely szerint Ausztriának reálisan 12-15 milliárd eurót kellene megtakarítania a következő négy évben.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×