Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.4
bux:
133008.32
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
BERLIN, GERMANY - DECEMBER 17: Christian Democratic Unions (CDU) newly elected party chairman Friedrich Merz reacts during a press conference on December 17, 2021 in Berlin, Germany. (Photo by Filip Singer - Pool/Getty Images)
Nyitókép: Filip Singer - Pool/Getty Images

Élesedik a kampány: rendkívüli üzenetet kapott Friedrich Merz

A legfrissebb felmérések szerint a CDU a legnagyobb esélyese a február 23-i előre hozott választásoknak Németrszágban, de mivel a keresztéy pártok vélhetően nem szereznek majd többséget, megindult a helyezkedés a koalícióra esélyes pártok között.

A versengés mindenekelőtt az Olaf Scholz kancellár vezette, immár megbukott hárompárti koalíció két kisebbik pártja, a Zöldek és a szabad demokrata FDP között zajlik. A szociáldemokraták legalábbis nyíltan nem vesznek részt a vetélkedőben, bíznak ugyanis abban, hogy ismét Olaf Scholzcal az élen még akár a választások győztesei is lehetnek. Erre ugyan az elemzők túlnyomó többsége szerint kevés az esély, arra viszont inkább, hogy a CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalíciót alkothatnak.

Az elmúlt napokban azonban Friedrich Merz, a CDU elnöke és kancellárjelöltje közvetve egy váratlan, de már nem kizárt koalíciós lehetőségre utalt. A konzervatív politikus ugyanis korábbi nyilatkozataira alaposan rácáfolva azt hangoztatta, hogy a Zöldek pártjával – ha a gazdaság területén nem is – különösen kül- és biztonságpolitikai téren egyre több a közös nevező.

Merz kijelentése valóságos politikai földcsuszamlást váltott ki. Ennek rendkívüli jele volt, hogy a koalíció felbomlását kiváltó liberális FDP elnöke, a Scholz-kormány menesztett pénzügyminisztere, Christian Lindner több mint ritkaságszámba menő online videóüzenetben fordult a CDU elnökéhez. A "Kedves Friedrich Merz" megszólítással kezdett, "Itt Christian" bemutatkozással folytatott üzenetében a szabad demokrata politikus óvta a várható jövendőbeli kancellárt a Zöldek Pártjához való közeledéstől, személy szerint Robert Habecktől. "Ha Habeck az új kormányban is gazdasági miniszter maradhatna, azzal csak azt jelezné, hogy minden úgy folytatódik tovább, ahogy eddig volt" – érvelt az FDP elnöke, akinek pénzügyminiszterként a Scholz-kormányban több konfliktusa volt a gazdasági miniszterrel. Lindner szerint ebben az esetben aligha valósulhatna meg az az alapvető fordulat, amelyre Németországnak elengedhetetlenül szüksége van.

Merz a hét közepén az ARD televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Németországnak mindenekelőtt a gazdaságpolitikában van szüksége "politikai váltásra, akár Habeckkel, akár Habeck nélkül" – jelentette ki kérdésre válaszolva a konzervatív kancellárjelölt.

A zöldpárti politikus erre a ZDF televíziónak nyilatkozva reagált. Szerinte jelenleg senki nincs abban a pozícióban, hogy tárcákat osztogasson. "Ez vonatkozik Friedrich Merzre is" – tette hozzá, hangoztatva azt is, hogy esetleges jövőbeni tárcák nem foglalkoztatják, a CDU/CSU-val való esetleges koalíciót azonban kérdésre válaszolva nem zárta ki. A zöldpárti politikus ezzel kapcsolatban ugyanakkor Markus Södernek, a konzervatív pártszövetség kisebbik pártja, a bajor CSU elnökének üzent. Söder ugyanis a napokban élesen bírálta a Zöldek Pártját, a leghatározottabban elutasítva a párttal alapítandó esetleges kormánykoalíciót a választások után.

"Markus Söder nem értette meg, milyen időkben élünk"

– fogalmazott a politikus, hangsúlyozva, hogy a demokratikus pártoknak mindig tárgyalóképesnek kell maradniuk. Örül ugyanakkor annak, hogy a CDU-ban vannak ezt jelző hangok – tette hozzá.

Felmérés: az élen Merz, de javított Scholz

A legfrissebb felméresek megerősítették, hogy Friedrich Merz fölényesen vezeti a kancellárjelöltek listáját, amelyen rajta kívül Olaf Scholz, a Zöldek jelöltjeként Habeck, valamint a radikális jobboldali AfD által jelölt Alice Weidel szerepel, a ZDF megbízásából készített exkluzív közvélemény-kutatás pénteken közzétett adatai szerint ugyanakkor némelyest javultak a hivatalban lévő Olaf Scholz esélyei.

A megkérdezettek 40 százaléka voksolt a konzervatív kancellárjelölt, Friedrich Merz mellett, míg 55 százalék ellene. Scholz esetében az igen szavazatok aránya 31 százalékos volt, míg 65 százalék ellene szavazott. Robert Habeck alkalmassága mellett a megkérdezettek 30 százaléka foglalt állást, ellene 66 százalék. Mindez arra utal, hogy Habeck támogatottsága alig marad el Scholzétól.

A legkisebb esélye Alice Weidelnek van, 12 százalék támogatja, míg 83 százalék ellenzi, hogy az AfD jelöltje legyen az ország következő kancellárja.

Ami a pártok támogatottságát illeti, a listát továbbra is nagy fölénnyel, mégpedig 33 százalékkal a CDU/CSU vezeti. Második helyen 17 százalékkal az AfD áll.

A szociáldemokrata SPD 15, a Zöldek Pártja most vasárnap 14 százalékra számíthatna. Az ellenzéki radikális baloldali BSW pártnak 5 százalékot mértek, míg a szabad demokrata FDP a mostani 4 százalékkal nem jutna be a Bundestagba.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ilyen irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×