Infostart.hu
eur:
386.9
usd:
333.15
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke és listavezetője kampánygyűlést tart Brémában 2021. szeptember 14-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Focke Strangmann

Mélyül az FDP válsága: a D-nap botrány ellenére sem mond le Christian Lindner

A kormánykoalíció hibát hibára halmozott, politikai és gazdasági nézeteltérések egyaránt voltak. A bukás egyre valószínűbb lett, és az FDP ezért készült fel már előzetesen erre – indokolta a pártelnök, hogy miért tervezték meg a kilépést a német kormányból.

A szövetségesek 1944. június 6-i normadiai partraszállásának történelmi napja, az előirányzott dátum szerinti "D-nap" évtizedekkel később ismét sokat emlegetett nap Németországban. Ezúttal azonban nem a világháborúval, hanem "csak" a német belpolitikával, pontosabban a hárompárti kormánykoalíció felbomlásának időpontjával kapcsolatban. A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíciót november 6-án Olaf Scholz kancellár oszlatta fel, kiderült azonban, hogy a liberálisok az általuk előirányzott "D-napon" amúgy is is felmondták volna.

Az FDP a legaprólékosabb részletekkel, napra pontosan dolgozta ki a koalíció felmondását, az okokat magyarázó tervezetnek pedig a "stratégiai dokumentum" nevet adta, még inkább alátámasztva annak komolyságát. A dokumentumban foglaltak bejelentését végül az akadályozta meg, hogy a kancellár egy nappal korábban menesztette az FDP-elnök pénzügyminisztert, ami a koalíció bukását eredményezte.

A kiszivárogtatás ugyanakkor ahhoz vezetett, hogy még tovább mélyült a liberális párt régóta tartó válsága. Nemcsak a korábbi szövetségesek, hanem a többi parlamenti párt is elítélte az FDP magatartását, és mindenekelőtt Christian Lindnert tették felelőssé a történtekért.

A történtek az FDP-n belül is felerősítették a nézeteltéréseket,a többi között lemondott a párt főtitkára, Bijan Djir-Sarai is. Ez azonban – legalábbis egyelőre – nem ingatta meg a liberálisok vezetőjét. Az ARD televíziónak nyilatkozva Christian Lindner sajnálkozását fejezte ki a főtitkár távozása miatt, hangsúlyozta azonban, hogy részéről a lemondás "kizárt", sőt továbbra is az FDP listavezető jelöltje kíván maradni a február végi előre hozott választáson.

Lindner hangsúlyozta, hogy felelősséget vállal pártjáért, de elutasít mindenfajta bírálatot a "D-napot" szó szerint magában foglaló stratégiai dokumentum kapcsán, mert az abban foglalt programmal kíván a választók elé állni az előre hozott választáson.

"Mindezt azért teszem, mert hiszek valamiben, és tudni szeretném, hogy az emberek támogatják-e ezt"

– idézte az ARD a pártelnököt. Szerinte a kormánykoalíció hibát hibára halmozott, politikai és gazdasági nézeteltérések egyaránt voltak a három párt között. A bukás – mint hangoztatta – egyre valószínűbb lett, és pártja ezért készült fel már előzetesen erre. Közvetve sajnálkozását fejezte ki ugyan a "stratégiai dokumentum" kiszivárogtatása miatt, ugyanakkor azzal vádolta pártja politikai ellenfeleit, hogy igyekeznek lerombolni az FDP hitelességét.

Hétfőn megnevezték a párt új főtitkárát is, aki Marco Buschmann, a kormányból Lindnerrel együtt "kiebrudalt" korábbi igazságügyi miniszter.

A 45 éves éves Christian Lindner 2013 óta a liberális párt vezetője, éppen a 2013-as parlamenti választások kudarca után választották meg pártelnökké, amikor az FDP 1949 óta első ízben nem tudta átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A sors iróniája is, hogy az általa vezetett pártot a felmérések túlnyomó többsége szerint a február végi választáson most ugyanez a veszély fenyegeti.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×