Infostart.hu
eur:
355.19
usd:
308.58
bux:
133528.69
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke és listavezetője kampánygyűlést tart Brémában 2021. szeptember 14-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Focke Strangmann

Mélyül az FDP válsága: a D-nap botrány ellenére sem mond le Christian Lindner

A kormánykoalíció hibát hibára halmozott, politikai és gazdasági nézeteltérések egyaránt voltak. A bukás egyre valószínűbb lett, és az FDP ezért készült fel már előzetesen erre – indokolta a pártelnök, hogy miért tervezték meg a kilépést a német kormányból.

A szövetségesek 1944. június 6-i normadiai partraszállásának történelmi napja, az előirányzott dátum szerinti "D-nap" évtizedekkel később ismét sokat emlegetett nap Németországban. Ezúttal azonban nem a világháborúval, hanem "csak" a német belpolitikával, pontosabban a hárompárti kormánykoalíció felbomlásának időpontjával kapcsolatban. A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíciót november 6-án Olaf Scholz kancellár oszlatta fel, kiderült azonban, hogy a liberálisok az általuk előirányzott "D-napon" amúgy is is felmondták volna.

Az FDP a legaprólékosabb részletekkel, napra pontosan dolgozta ki a koalíció felmondását, az okokat magyarázó tervezetnek pedig a "stratégiai dokumentum" nevet adta, még inkább alátámasztva annak komolyságát. A dokumentumban foglaltak bejelentését végül az akadályozta meg, hogy a kancellár egy nappal korábban menesztette az FDP-elnök pénzügyminisztert, ami a koalíció bukását eredményezte.

A kiszivárogtatás ugyanakkor ahhoz vezetett, hogy még tovább mélyült a liberális párt régóta tartó válsága. Nemcsak a korábbi szövetségesek, hanem a többi parlamenti párt is elítélte az FDP magatartását, és mindenekelőtt Christian Lindnert tették felelőssé a történtekért.

A történtek az FDP-n belül is felerősítették a nézeteltéréseket,a többi között lemondott a párt főtitkára, Bijan Djir-Sarai is. Ez azonban – legalábbis egyelőre – nem ingatta meg a liberálisok vezetőjét. Az ARD televíziónak nyilatkozva Christian Lindner sajnálkozását fejezte ki a főtitkár távozása miatt, hangsúlyozta azonban, hogy részéről a lemondás "kizárt", sőt továbbra is az FDP listavezető jelöltje kíván maradni a február végi előre hozott választáson.

Lindner hangsúlyozta, hogy felelősséget vállal pártjáért, de elutasít mindenfajta bírálatot a "D-napot" szó szerint magában foglaló stratégiai dokumentum kapcsán, mert az abban foglalt programmal kíván a választók elé állni az előre hozott választáson.

"Mindezt azért teszem, mert hiszek valamiben, és tudni szeretném, hogy az emberek támogatják-e ezt"

– idézte az ARD a pártelnököt. Szerinte a kormánykoalíció hibát hibára halmozott, politikai és gazdasági nézeteltérések egyaránt voltak a három párt között. A bukás – mint hangoztatta – egyre valószínűbb lett, és pártja ezért készült fel már előzetesen erre. Közvetve sajnálkozását fejezte ki ugyan a "stratégiai dokumentum" kiszivárogtatása miatt, ugyanakkor azzal vádolta pártja politikai ellenfeleit, hogy igyekeznek lerombolni az FDP hitelességét.

Hétfőn megnevezték a párt új főtitkárát is, aki Marco Buschmann, a kormányból Lindnerrel együtt "kiebrudalt" korábbi igazságügyi miniszter.

A 45 éves éves Christian Lindner 2013 óta a liberális párt vezetője, éppen a 2013-as parlamenti választások kudarca után választották meg pártelnökké, amikor az FDP 1949 óta első ízben nem tudta átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A sors iróniája is, hogy az általa vezetett pártot a felmérések túlnyomó többsége szerint a február végi választáson most ugyanez a veszély fenyegeti.

Címlapról ajánljuk

Örülhetnek a napelemesek: meghosszabbította a lakossági pályázat határidejét a kormány

Megkönnyebbülhetnek, akik már megkezdték a lakossági napelemes beruházásukat, de bajban voltak a június 15-i határidő miatt, mert szeptember 30-ig befejezhetik a beruházást, mert meghosszabbította a kormány a határidőt.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Erősödik a forint - Döntött az EKB

Erősödik a forint - Döntött az EKB

A forint szűk sávban mozgott csütörtökön. A legfontosabb esemény az volt, hogy az Európai Központi Bank 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre, az irányadó betéti rátát 2,25 százalékra emelve az elhúzódó energiaválság és a gyorsuló infláció miatt. Christine Lagarde jegybankelnök az iráni háború okozta magasabb energiaárakra hivatkozva hangsúlyozta, hogy az inflációs kockázatok egyértelműen felfelé mutatnak, a kamatemelés pedig minden lehetséges forgatókönyv megvalósulása esetén indokolt lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×