eur:
412.99
usd:
390.87
bux:
79034
2024. november 27. szerda Virgil
Klaus Iohannis román államfő felszólal az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2022. szeptember 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

A választásokba való beavatkozás gyanúja miatt lépett Klaus Iohannis

A román államfő összehívta a legfelsőbb védelmi tanácsot (CSAT) a választásokba való beavatkozás gyanúja miatt, az alkotmánybíróság pedig szerdán bejelentette, hogy két államfőjelölt az elnökválasztás múlt hétvégi első fordulójában született eredmények semmissé nyilvánítását és a voksolás megismétlését kezdeményezte.

Az elnöki hivatal honlapján közzétett rövid tájékoztatás szerint a CSAT csütörtökön azokat a lehetséges nemzetbiztonsági kockázatokat fogja elemezni, amelyeket a "választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe beavatkozó állami és nem állami kibernetikai szereplők okozhattak".

Ugyancsak csütörtökön tűzi napirendre az alkotmánybíróság az elnökválasztáson induló Cristian Terhes és Sebastian Constantin Popescu elnökjelölteknek a választási eredmények érvénytelenítésére vonatkozó kérelmét.

Cristian Terhes európai parlamenti képviselő a Román Nemzeti Konzervatív Párt (PNCR) jelöltjeként 96 ezernél kevesebb szavazatot szerzett, vagyis az érvényes voksok 1,04 százalékát kapta meg a elnökválasztás első fordulójában. Az Új Románia Párt színeiben induló Sebastian Constantin Popescu 15 ezernél kevesebb szavazattal 0,16 százalékos eredményt ért el.

Az óvások elbírálását követően az alkotmánybíróság feladata lesz érvényesíteni az első forduló eredményét. Az államfőválasztás december 8-i második fordulójának választási kampánya november 29-én kezdődik.

Romániában - a politikai szereplők és a hagyományos médiacsatornák meglepetését kiváltva a nagypolitikában eddig ismeretlen, az antiszemita és magyarellenes Vasgárdával szimpatizáló, függetlenként induló Calin Georgescu kapta meg a legtöbb szavazatot az elnökválasztás első fordulójában. Georgescu választási kampányát kizárólag közösségi hálókon közvetített üzenetekre alapozta, és - a választási hatóság (AEP) szerdán közzétett kimutatása szerint - ez az jelentette, hogy semmilyen költsége nem volt ezzel.

Ezzel összefüggésben a román médiahatóság (CNA) kedden arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki a TikTok romániai tevékenységét, mert a kínai közösségimédia-platform a saját - politikamentességre vonatkozó - alapelveit feltehetőleg megszegve engedélyezte Georgescu politikai hirdetéseit.

A gyakran templomi környezetben mutatkozó, messianisztikus kinyilatkoztatásokkal kampányoló független elnökjelölt médiaüzeneteire reagálva szerdán a román ortodox egyház körlevélben figyelmeztette a papságát, hogy tartsa távol magát a választási kampánytól, emlékeztetve őket arra, hogy zsinati határozat tiltja politikai szerepvállalásukat.

Calin Georgescu, a többi párt által szélsőségesnek tartott AUR korábbi miniszterelnök-jelöltje a szavazatok csaknem 23 százalékát megszerezve nyerte meg a romániai elnökválasztás első fordulóját és a voksok 19 százalékát megszerző Elena Lasconival, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnökével fog megmérkőzni a december 8-i második fordulóban, hogy Románia következő államfője lehessen.

Címlapról ajánljuk
Szájer József: a gondolataimat mostantól elmondom, de nem térek vissza a hivatásos politizáláshoz

Szájer József: a gondolataimat mostantól elmondom, de nem térek vissza a hivatásos politizáláshoz

A politika egy bizalmi műfaj, és ezt a bizalmat én eljátszottam, viszont gondolkodóként talán tudok olyanokat mondani még, ami figyelemre méltó, és ami esetleg érdekes lehet – mondta Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója, a Fidesz korábbi európai parlamenti képviselője. Az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette, hogy miként reformálná meg az Európai Uniót és arról is beszélt, milyen változást hozhat Donald Trump elnöksége.

Nógrádi György: Donald Trump hivatalba lépésével új világ jön, talán biztonságosabb is

Donald Trump második elnökségének kezdetéről, az Egyesült Államoknak Európával kapcsolatos várható álláspontjáról, az orosz–ukrán háború lehetséges gyors lezárásáról, az USA Kína-politikájáról és a német belpolitikáról, a nagyjából három hónap múlva esedékes választás esélyeiről is beszélt Nógrádi György egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.28. csütörtök, 18:00
Demeter Szilárd
a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke
Oresnyik-rakétát lőhet ki Oroszország, Ukrajna Tomahawkokat akar - Híreink az ukrán frontról szerdán

Oresnyik-rakétát lőhet ki Oroszország, Ukrajna Tomahawkokat akar - Híreink az ukrán frontról szerdán

Oroszország megerősítette: ATACMS-rakétákkal támadta Ukrajna a Kurszk melletti Vosztocsnij repteret, Moszkva válaszcsapást ígért. Ukrajna hivatalosan és nyilvánosan is minimum 1000 kilométeres hatótávolságú Tomahawk-rakétákat kért szövetségeseitől, néhány NATO-ország pedig támogatná a transzfert. Kurahove, Toreck és Csasziv Jar városok orosz kézre kerülése akár napok kérdése is lehet. A nap folyamán bejelentette Robert Fico szlovák miniszterelnök, hogy a 2025-ös győzelmi napi parádéra Moszkvába megy. Délután orosz lapok arról írtak: Oroszország újabb Oresnyik-rakétát lőhet ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×