Németországban február 23-án tarthatják az előre hozott választásokat, amennyiben érvényesül a papírforma és Olaf Scholz kancellár ellen szavaznak a képviselők az alkotmány szerint kötelező, december 16-i bizalmi szavazáson. Ha ez magvalósul, tizenegy nappal később, december 27-én oszlatják fel a parlamentet.

A Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban elmondta: a december 16-i dátumot a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták frakcióvezetőinek keddi egyeztetésen jelölték ki. Bauer Bence emlékeztetett, hogy Olaf Scholz a múlt héten még azt jelentette be, hogy január 15-re szeretné kérni a bizalmi szavazást, de

az elmúlt napokban akkora nyomás nehezedett rá, hogy nem húzhatta tovább az időt, így még idén eldől a sorsa.

A szakértő úgy fogalmazott, az ellenzék most abban érdekelt, hogy „biztosítsa a bizalmatlanságot” a kancellárral szemben, ugyanakkor a Zöldek Pártja már egyértelműen jelezte, hogy továbbra is mellette áll, a szociáldemokrata SPD pedig megosztott a kérdésben. Olaf Scholz azt tervezi, hogy ismét elindul a kancellárságért, amiben az SPD képviselői közül többen is támogatni fogják, más szociáldemokrata politikusok viszont azon az állásponton vannak, hogy Boris Pistorius védelmi miniszter az alkalmas jelölt. Bauer Bence szerint jelen pillanatban az sem biztos, hogy összejön a „negatív többség” a bizalmi szavazáson, arra viszont lehet számítani, hogy az ellenzék „zártan Olaf Scholz ellen fog szavazni”, mint ahogy a szociáldemokraták nagy többsége is, hiszen így érhető el, hogy megtarthassák februárban az előre hozott választásokat.

Az intézetigazgató felidézte, hogy egy meglehetősen bonyolult folyamat végén jutott el a jelenlegi helyzetig a német kormány. A jelzőlámpa-koalíció három éve került hatalomra, és Bauer Bence szerint azóta gyakorlatilag

folyamatosan „áthágta” az alaptörvény 115. cikkelyének rendelkezését, amely szerint az új hitelfelvétel nem lehet több, mint a GDP 0,35 százaléka.

Hozzátette: a kancellár továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, és az utóbbi időben is amellett lobbizott, hogy újabb mentőcsomag kerüljön be a költségvetési tételek közé, ezzel további tízmilliárdokkal segítve az ukránokat. A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy ezzel komoly adósságspirálba juttatná magát a német kormány, és „ismét át kellett volna hágni az adósságféket”.

Olaf Scholz számításait keresztül akarta húzni a kormányból azóta távozó Christian Lindner szabad demokrata pénzügyminiszter, aki ellenezte az adósságfék megszüntetését, így nem volt maradása a kancellár döntése értelmében. Bauer Bence úgy véli, Olaf Scholz nem gondolta át igazán, mihez vezet a pénzügyminiszer menesztése, és valószínűleg őt is meglepte, hogy egy kivétellel az összes FDP-s miniszter azonnal bejelentette a távozását. Ez a folyamat eredményezte azt, hogy már nincs jelzőlámpa-koalíció, hanem vörös-zöld kisebbségi kormánya van jelenleg Németországnak. A szakértő megjegyezte: az elmúlt időszak fejleményeit figyelve, igazából csak idő kérdése volt, mikor kell kiírni az előre hozott választásokat.

A közvélemény-kutatások alapján az ellenzéki pártok reménykedhetnek a legjobb eredményben február 23-án. Bauer Bence elmondta: a legfrissebb felmérések szerint

a CDU/CSU pártszövetség már 33 százalékon áll, míg az Alternatíva Németországért (AfD) 17 százalékon,

amely alapján nekik együttesen többségük lenne, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a hagyományos pártok a tűzfal-stratégiát követik a jobboldali radikális párttal szemben, vagyis kizárták az együttműködést az AfD-vel.

A szociáldemokraták (SPD) 16, míg a zöldek 11 százalékon állnak, ami Bauer Bence megfogalmazása szerint óriási visszaesés a 2021-es választási eredményükhöz képest. A Német Szabad Demokrata Párt (FDP) az ötszázalékos parlamenti küszöb peremén táncol, és a közvélemény-kutatások alapján még a Sahra Wagenknecht vezette BSW-nek van esélye arra, hogy bejusson a Bundestagba.

„Politikai átrendeződés előtt áll Németország, és

nagyon valószínű, hogy Friedrich Merznek fogják hívni a következő kancellárt,

aki vélhetően vagy a szociáldemokratákkal, vagy a zöldekkel, vagy a szabad demokratákkal próbál meg valamilyen módon kormányt alakítani” – mondta a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet igazgatója, aki ennek ismeretében és a felmérések alapján úgy véli, 2025-től egy konzervatív kormány áll fel Németországban.