Infostart.hu
eur:
384.28
usd:
326.87
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
Olaf Scholz német kancellár leadja szavazatát az európai parlamenti választásokon Potsdamban 2024. június 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Kay Nietfeld

Kompromisszum született Berlinben: február 23-án választhat Németország

Több mint egy héttel a hárompárti német koalíciós kormány bukása után kompromisszumos megállapodás született a rendkívüli, előre hozott választások időpontjáról. Beszámolók szerint a szociáldemokrata SPD és a legfőbb rivális konzervatív CDU/CSU áldását adta az új menetrendhez.

Médiaértesülések szerint mind a hivatalban lévő szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz, mind az ellenzéki CDU/CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz kölcsönösen elfogadható forgatókönyvet hagyott jóvá a német kormányválság kezelésére. Noha ők maguk ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg, pártjaik közölték, hogy az előre hozott választásokra február 23-án, vasárnap kerül sor.

A ZDF rendkívüli jelentésében számolt be arról, hogy az erről szóló előzetes megállapodás a két párt frakcióvezetője, a szociáldemokrata Rolf Mützenich és Friedrich Merz között született. A megállapodás szerint engedett Scholz kancellár, és a kormány végleges menesztését kimondó, az alkotmány szerint kötelező bizalmi szavazást december 16-án tartják, majd tizenegy nappal később, december 27-én a parlamentet feloszlatják. Mindez azt jelenti, hogy ezt követően hatvan nap marad az új választásokig.

A portálok által ismertetett forgatókönyv megvalósulásához szükség van az államfő, Frank-Walter Steinmeier jóváhagyására.

Az elmúlt napokban repkedtek a különböző időpontok a bizalmi szavazásra, illetve az előre hozott választásokra vonatkozóan. Miközben a kancellár a kormány "még hátralévő" teendőire hivatkozva minél későbbi, végső határidőként március végi időpontot javasolt, ellenfele, Friedrich Merz már erre a hétre bizalmi szavazást, és január közepére választásokat irányzott volna elő. A többi parlamenti párt ugyancsak megosztott volt az időpont kérdésében

A mostani kompromisszumos döntésben elemzők szerint nagy szerepet játszott az, hogy a felmérések szerint a német lakosság túlnyomó többsége a lehető legkorábbi választások mellett foglalt állás.

Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×