Az Egyesült Államok két emberre és alig hét államra figyel most. Kamala Harris és Donald Trump fut versenyt az elnöki posztért, és noha jelenleg a regnáló alelnöknek mérnek többséget országosan, a speciális amerikai választási rendszerben ismét néhány úgynevezett billegő vagy csatatér államban dől el, hogy 2025. január 20-tól ki lesz az Egyesült Államok vezetője.
A különleges elektori rendszerben minden államban meghatározott számú elektor jut mandátumhoz, ezért államonként kell megküzdeniük egymással a jelölteknek. Vannak tradicionálisan demokrata vagy éppen republikánus államok, vannak olyanok, amelyben a szavazópolgárok többnyire következetesen ugyanannak a pártnak az elnökjelöltjére voksolnak, és vannak olyanok, ahol választásról választásra dől csak el, hogy éppen ki tud többséget szerezni.
A 270towin.com az elérhető közvélemény-kutatási adatokat összesítve arra jutott, hogy a legszorosabb a párharc Pennsylvaniában, ahol 0,1 százalék Trump előnye, és ez fontos állam, mert 19 elektori szavazat a tét, míg Nevadában, amely 0,6 százalékos Trump-előnyt mutat, mindössze hat. Wisconsinban 0,8 százalék Harris előnye, ezek mind a hibahatáron belüli állások. Georgiában és Észak-Karolinában (mindkét államban 16 elektori helyet lehet szerezni) Trump 1,2 százalékkal vezet, míg Michiganban Harris 1,5 százalékkal előzi meg riválisát, aki viszont Arizonában jutott 1,6 százalékos előnyhöz.
A lista másik végén olyan államok vannak, ahol óriási a különbség a két elnökjelölt között, ezek "hagyományosan" demokrata vagy republikánus államok: Trump Nebraskában 48, Wyomingban pedig 38,5 százalékkal nyerhet, míg Harris Vermontban 32, Marylandban 28,3 százalékkal viheti el az államot.
A 270towin.com az összes elérhető közvélemény-kutatás adatait felhasználva országosan is elkészítette az elektorválasztás várható végeredményét. Mint a portál neve is mutatja, a győztesnek 270 elektori helyet kell elvinnie ahhoz, hogy végül az Egyesült Államok elnöke lehessen. Számításaik szerint a jelöltek által biztosan megnyert államokból érkező elektorok megoszlása a következő: a demokraták 226, a republikánusok 219 szavazattal szinte biztosan számolhatnak, azaz 44, illetve 51 elektort kell még elvinniük a billegő államokból.
Ehhez érdemes azonban hozzátenni, hogy a közvélemény-kutatások is nagy szórást mutatnak, és Magyarics Tamás arra is felhívta a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy 2016-ban és 2020-ban Donald Trumpot országosan és az úgynevezett csatatér államokban is 3-4 százalékkal alulmérték a végeredményhez képest. Ráadásul most szerinte sokkal jobban áll, mint nyolc éve Hillary Clintonnal vagy négy éve Joe Bidennel szemben, mert akkor a demokraták jelöltje a választás előtt hat, illetve kilenc ponttal vezetett.