Infostart.hu
eur:
379.07
usd:
319.39
bux:
130202.21
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon és MTI/AP/Paul Sancya

Izgalmas térképen az amerikai elnökválasztás várható kimenetele

Igencsak szoros csatát jósolnak a közvélemény-kutatók, de a szakértő szerint Donald Trump így is jobban áll, mert eddig is mindig alulmérték a voksolások előtt.

Az Egyesült Államok két emberre és alig hét államra figyel most. Kamala Harris és Donald Trump fut versenyt az elnöki posztért, és noha jelenleg a regnáló alelnöknek mérnek többséget országosan, a speciális amerikai választási rendszerben ismét néhány úgynevezett billegő vagy csatatér államban dől el, hogy 2025. január 20-tól ki lesz az Egyesült Államok vezetője.

A különleges elektori rendszerben minden államban meghatározott számú elektor jut mandátumhoz, ezért államonként kell megküzdeniük egymással a jelölteknek. Vannak tradicionálisan demokrata vagy éppen republikánus államok, vannak olyanok, amelyben a szavazópolgárok többnyire következetesen ugyanannak a pártnak az elnökjelöltjére voksolnak, és vannak olyanok, ahol választásról választásra dől csak el, hogy éppen ki tud többséget szerezni.

A 270towin.com az elérhető közvélemény-kutatási adatokat összesítve arra jutott, hogy a legszorosabb a párharc Pennsylvaniában, ahol 0,1 százalék Trump előnye, és ez fontos állam, mert 19 elektori szavazat a tét, míg Nevadában, amely 0,6 százalékos Trump-előnyt mutat, mindössze hat. Wisconsinban 0,8 százalék Harris előnye, ezek mind a hibahatáron belüli állások. Georgiában és Észak-Karolinában (mindkét államban 16 elektori helyet lehet szerezni) Trump 1,2 százalékkal vezet, míg Michiganban Harris 1,5 százalékkal előzi meg riválisát, aki viszont Arizonában jutott 1,6 százalékos előnyhöz.

A lista másik végén olyan államok vannak, ahol óriási a különbség a két elnökjelölt között, ezek "hagyományosan" demokrata vagy republikánus államok: Trump Nebraskában 48, Wyomingban pedig 38,5 százalékkal nyerhet, míg Harris Vermontban 32, Marylandban 28,3 százalékkal viheti el az államot.

A 270towin.com az összes elérhető közvélemény-kutatás adatait felhasználva országosan is elkészítette az elektorválasztás várható végeredményét. Mint a portál neve is mutatja, a győztesnek 270 elektori helyet kell elvinnie ahhoz, hogy végül az Egyesült Államok elnöke lehessen. Számításaik szerint a jelöltek által biztosan megnyert államokból érkező elektorok megoszlása a következő: a demokraták 226, a republikánusok 219 szavazattal szinte biztosan számolhatnak, azaz 44, illetve 51 elektort kell még elvinniük a billegő államokból.

Ehhez érdemes azonban hozzátenni, hogy a közvélemény-kutatások is nagy szórást mutatnak, és Magyarics Tamás arra is felhívta a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy 2016-ban és 2020-ban Donald Trumpot országosan és az úgynevezett csatatér államokban is 3-4 százalékkal alulmérték a végeredményhez képest. Ráadásul most szerinte sokkal jobban áll, mint nyolc éve Hillary Clintonnal vagy négy éve Joe Bidennel szemben, mert akkor a demokraták jelöltje a választás előtt hat, illetve kilenc ponttal vezetett.

Címlapról ajánljuk
„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogyha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója és korábbi társelnöke beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseket tett a kátyúhelyzetről, a rezsistopról, az árréskorlátról, a nemzeti petícióról és az ukrán fenyegetésről is, majd Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt újságírói kérdésekre is válaszoltak. A gödi Samsung-gyár ügyében Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, egy hatósági ügyből akar a sajtó politikai ügyet kreálni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Evakuációba kezdett Oroszország a súlyos csapás után, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Híreink az ukrán frontról csütörtökön, percről percre

Evakuációba kezdett Oroszország a súlyos csapás után, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Híreink az ukrán frontról csütörtökön, percről percre

Éjjel súlyos rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát - az oroszok főleg a fővárost, Kijevet és Dnyiprót lőtték. Ukrajna hamarosan új fegyverekhez juthat hozzá: Nagy-Britannia beígérte Kijevnek a még fejlesztés alatt álló Nightfall hiperszonikus rakétát. Az ukrán drónerők is aktívak voltak: Volgográd régióban felrobbantottak egy lőszerraktárat, a csapás olyan súlyosnak bizonyult, hogy egész Kotlubány települést evakuálták. A nap folyamán Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő bejelentette: folytatódnak az oroszok-ukrán-amerikai tárgyalások. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×