Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
319.96
bux:
0
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon és MTI/AP/Paul Sancya

Izgalmas térképen az amerikai elnökválasztás várható kimenetele

Igencsak szoros csatát jósolnak a közvélemény-kutatók, de a szakértő szerint Donald Trump így is jobban áll, mert eddig is mindig alulmérték a voksolások előtt.

Az Egyesült Államok két emberre és alig hét államra figyel most. Kamala Harris és Donald Trump fut versenyt az elnöki posztért, és noha jelenleg a regnáló alelnöknek mérnek többséget országosan, a speciális amerikai választási rendszerben ismét néhány úgynevezett billegő vagy csatatér államban dől el, hogy 2025. január 20-tól ki lesz az Egyesült Államok vezetője.

A különleges elektori rendszerben minden államban meghatározott számú elektor jut mandátumhoz, ezért államonként kell megküzdeniük egymással a jelölteknek. Vannak tradicionálisan demokrata vagy éppen republikánus államok, vannak olyanok, amelyben a szavazópolgárok többnyire következetesen ugyanannak a pártnak az elnökjelöltjére voksolnak, és vannak olyanok, ahol választásról választásra dől csak el, hogy éppen ki tud többséget szerezni.

A 270towin.com az elérhető közvélemény-kutatási adatokat összesítve arra jutott, hogy a legszorosabb a párharc Pennsylvaniában, ahol 0,1 százalék Trump előnye, és ez fontos állam, mert 19 elektori szavazat a tét, míg Nevadában, amely 0,6 százalékos Trump-előnyt mutat, mindössze hat. Wisconsinban 0,8 százalék Harris előnye, ezek mind a hibahatáron belüli állások. Georgiában és Észak-Karolinában (mindkét államban 16 elektori helyet lehet szerezni) Trump 1,2 százalékkal vezet, míg Michiganban Harris 1,5 százalékkal előzi meg riválisát, aki viszont Arizonában jutott 1,6 százalékos előnyhöz.

A lista másik végén olyan államok vannak, ahol óriási a különbség a két elnökjelölt között, ezek "hagyományosan" demokrata vagy republikánus államok: Trump Nebraskában 48, Wyomingban pedig 38,5 százalékkal nyerhet, míg Harris Vermontban 32, Marylandban 28,3 százalékkal viheti el az államot.

A 270towin.com az összes elérhető közvélemény-kutatás adatait felhasználva országosan is elkészítette az elektorválasztás várható végeredményét. Mint a portál neve is mutatja, a győztesnek 270 elektori helyet kell elvinnie ahhoz, hogy végül az Egyesült Államok elnöke lehessen. Számításaik szerint a jelöltek által biztosan megnyert államokból érkező elektorok megoszlása a következő: a demokraták 226, a republikánusok 219 szavazattal szinte biztosan számolhatnak, azaz 44, illetve 51 elektort kell még elvinniük a billegő államokból.

Ehhez érdemes azonban hozzátenni, hogy a közvélemény-kutatások is nagy szórást mutatnak, és Magyarics Tamás arra is felhívta a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy 2016-ban és 2020-ban Donald Trumpot országosan és az úgynevezett csatatér államokban is 3-4 százalékkal alulmérték a végeredményhez képest. Ráadásul most szerinte sokkal jobban áll, mint nyolc éve Hillary Clintonnal vagy négy éve Joe Bidennel szemben, mert akkor a demokraták jelöltje a választás előtt hat, illetve kilenc ponttal vezetett.

Címlapról ajánljuk
Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

180 fokos fordulatot vettek az amerikai-magyar kapcsolatok Donald Trump újbóli beiktatása után – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke. Törcsi Péter szerint ez a mostani a jó viszony is a tétje az áprilisi országgyűlési választásoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Kérlelhetetlennek tűnik az unió tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős biztosa, Teresa Ribera, aki a gyakorlatban közvetlenül felel azért, hogy milyen cégek léphetnek fúzióra anélkül, hogy monopolhelyzetek alakulnának ki. A versenyképességi témakör a védelem mellett egyértelműen az EU egyik fő prioritásává vált az utóbbi években, és sokan hiszik, hogy a kontinensméretű cégek lennének erre a legkézenfekvőbb válaszok, azonban Ribera szerint más út is van a lemaradás elkerülésére, így nem enged az összeolvadni vágyó telekommunikációs cégeknek – írja a Financial Times.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×