Infostart.hu
eur:
379.76
usd:
324.69
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
MEDITERRANEAN SEA - MARCH 19:  In this handout image provided by the U.S. Navy, The USS Barry launches a Tomahawk missile in support of Operation Odyssey Dawn March 19, 2011.  This was one of approximately 110 cruise missiles fired from U.S. and British ships and submarines targetting about 20 radar and anti-aircraft sites along Libyas Mediterranean coast.   (Photo by Jonathan Sunderman/U.S. Navy via Getty Images)
Nyitókép: Jonathan Sunderman/U.S. Navy via Getty Images

Háború és fegyverek: bizalmas ukrán kérés került nyilvánosságra

Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az észak-európai országok izlandi csúcstalálkozóján nyilatkozva újságíróknak.

A média a közelmúltban arról számolt be, hogy Zelenszkij győzelminek nevezett tervének nem nyilvános részében - egy meg nem nevezett, magas rangú amerikai tisztségviselő közlése szerint - arra kérte az Egyesült Államokat, hogy adjon nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat Ukrajnának.

Zelenszkij kijelentette: számára ez a kiszivárogtatás azt jelzi, hogy semmi nem marad titokban a partnerek között, de nem cáfolta az értesülést. Kifejtette, hogy a győzelmi terv részeként arra kérte a nemzetközi partnereket: adjanak Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekből álló csomagot azzal a feltétellel, hogy csak abban az esetben használja azokat, ha Oroszország hagyná tovább eszkalálódni a háborút.

Az elnök bírálta a NATO-partnereket, köztük az Egyesült Államokat, amiért nem tartják be a fegyverellátásra tett ígéreteiket, kifejtve, hogy Ukrajna a hadműveleteit tervezve minden időpontban konkrét szállítmányok megérkezésével számol. Kifogásolta, hogy a NATO a háború miatt nem tesz határozott lépéseket Ukrajna taggá válása érdekében, ehelyett ígért az országnak "hat-hét" légtérvédelmi rendszert, amelyeket - mint mondta - úgyszintén nem kaptak még meg.

Zelenszkij úgy vélekedett: a világ vezetői nem reagálnak kellőképpen arra, hogy Oroszország észak-koreai katonákat von be az Ukrajna elleni harci cselekményekbe. "Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok, a NATO, a nyugati partnerek, a Globális Dél és Kína hangja nem olyan erős, mint amilyennek lennie kellene az orosz területen jelen lévő észak-koreai kontingenst illetően. Ezt nagyon veszélyesnek tartom, mert ez új fejezet nyit a háborúban" - mondta. Szerinte félő, hogy ugyanaz fog történni, mint a Krím félsziget orosz megszállásakor, amire Nyugaton "az invázió legelején senki sem akart reagálni, mert féltek a helyzet súlyosbodásától". Hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök így jött rá arra, hogy büntetlenül folytathatja ezt, és ezért támadta meg a Donyec-medencét is. Egyúttal úgy vélekedett, Észak-Korea hadseregének részvétele az orosz-ukrán háborúban nem lesz ok arra, hogy az európai országok csapatokat küldjenek Ukrajnába. Megjegyezte, hogy Ukrajna soha nem ragaszkodott ehhez az elképzeléshez, és nem is tárgyalt róla. "Nagyon veszélyes ezt szóba hozni. Nem kockáztathatjuk meg, hogy elveszítjük a támogatást, amellyel már rendelkezünk" - tette hozzá.

Az államfő kiemelte, hogy az ukrán csapatok elfoglalhatnák az oroszországi kurszki régióban lévő atomerőművet, de nincs ilyen céljuk. Szavai szerint ezzel ugyanis olyanná válna Kijev, mint Moszkva. "Mi nem szálljuk meg mások létfontosságú infrastruktúráját, mint ahogy ők tették a zaporizzsjai atomerőművel" - tette hozzá.

A nemrég lezajlott georgiai választásokra rátérve Zelenszkij leszögezte, hogy Oroszország győzött Georgiában, mert az ország az Európai Unióhoz vezető út helyett inkább a Moszkvával való barátságot választotta. "Georgiának most oroszbarát kormány van, ott nincsenek szankciók Putyin ellen, és a vezetés nem akarja, hogy az ország az EU-hoz csatlakozzon. Georgiától elvették a szabadságot" - fűzte hozzá. Zelenszkij a moldovai helyzetet kommentálva megjegyezte, hogy Oroszország ott is ugyanazt akarja elérni, mint Georgiában. Egyúttal figyelmeztetett, hogy Ukrajna sokban különbözik Georgiától: "nagyobbak vagyunk, nagyobb a lakosságunk, és benne több olyan férfi van, aki nem akar orosz lenni" – szögezte le.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×