Infostart.hu
eur:
355.21
usd:
307.54
bux:
134718.05
2026. június 9. kedd Félix
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a svéd állampolgárok megvédését célzó intézkedésekről tart sajtóértekezletet Stockholmban 2023. augusztus 1-jén, miután az előző nap újabb Korán-égetés történt a svéd fővárosban.
Nyitókép: Caisa Rasmussen

Bekérették Svédország nagykövetét a Külügyminisztériumba

A Külügyminisztérium szerint a brüsszeliek és az európai liberálisok nem bírják feldolgozni a grúz választás eredményét.

Bekérették Svédország nagykövetét a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson közelmúltbeli kijelentései miatt, amelyeket a magyar kormány a leghatározottabban elutasít - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kormányülés szünetében úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi napok során "kibújt a szög a zsákból, a brüsszeliek és az európai liberálisok nem bírják feldolgozni" a grúziai választási eredményét.

"Nem azok győztek Georgiában, akiket ők akartak győztesként látni, hanem a georgiai emberek maguk döntöttek, s bizony nem egy liberális pártot, hanem egy konzervatív, szuverenista, béke- és családpárti politikai erőt választottak meg, ezúttal ismételten több mint 50 százalékos támogatással" - emelte ki.

"Ezt nem tudják megemészteni Brüsszelben, nem tudja megemészteni a liberális mainstream, úgyhogy próbálkoznak mindenfajta módon zavart kelteni, megkérdőjelezni a georgiai választások eredményét" - tette hozzá.

Arra is kitért, hogy Orbán Viktor miniszterelnök látogatását is "mindenfajta, valóságtól elrugaszkodott, sokszor nevetséges, máskor pedig szánalmas kritikákkal illették".

"Itt mellékszereplők bohóckodására most nem térnék ki, így a lengyel kolléga leninezését nem tartom olyan szintű megnyilvánulásnak, hogy akár foglalkozzunk is vele. Viszont ha egy másik ország, ráadásul egy többszörösen szövetséges, hiszen EU- és NATO-tagország miniszterelnöke kérdőjelezi meg, hogy a magyar miniszterelnök kinek az álláspontját és kinek az érdekét képviseli, az túlmegy egy határon, ezért ilyenkor szólni kell" - jelentette ki.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a svéd kormányfő, aki nemrégiben még országa NATO-tagságának támogatását kérte Budapesten, előző nap azt mondta, hogy magyar kollégája valószínűleg Oroszország érdekében járt el Tbilisziben.

"Ez olyan állítás, amelyet a lehető leghatározottabban ki kell kérni magunknak, s a leghatározottabban vissza kell utasítani. Senkitől nem viseljük el, nem nézzük és nem fogadjuk el, hogy megkérdőjelezze, hogy mi a saját érdekünket, a magyar nemzeti érdeket, a magyar álláspontot képviseljük" - szögezte le.

"Lehet, hogy máshol ez máshogy van, lehet, hogy a nyilatkozók néha magukból indulnak ki, de azt nem fogadjuk el, hogy megkérdőjelezzék, hogy mi, azaz a magyar kormány tagjai, a magyar miniszterelnök, a magyar miniszterek mindig a magyar nemzeti érdeket képviseljük" - tette hozzá.

"Mi nem vagyunk egy jawohl ország, senki nem szólhat ide, hogy mit mondjunk, vagy mit képviseljünk, mi a magyar nemzeti érdeket képviseljük" - folytatta.

A miniszter végül közölte, hogy a kormány álláspontjának világossá tétele érdekében előző nap délután bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Svédország magyarországi nagykövetét, akit arra is megkértek, hogy országa vezetői a jövőben tartózkodjanak az ilyen típusú kijelentésektől.

Szavai szerint az effajta megjegyzések "semmiképpen sem alapulnak kölcsönös tiszteletre, és nem úgy tűnik, mintha a szövetségesi együttműködés javítását tűznék ki célul".

"Természetesen figyelemmel követjük a közeljövő nyilatkozatait is barátaink, szövetségeseink részéről, és hogyha kell, akkor természetesen világossá tesszük a saját álláspontunkat is" - összegzett.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×