Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Aleksandar Vucic szerb elnök (j) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét Belgrádban 2024. október 25-én. Ursula von der Leyen nyugat-balkáni körútja során látogatott Szerbiába.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Szerbia nagyon jó hírt kapott az Európai Uniótól

Szerbia az egyike azon országoknak, amelyek a legközelebb állnak ahhoz, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjaivá váljanak - húzta alá Ursula von der Leyen pénteken Belgrádban.

Az Európai Bizottság elnöke rámutatott, az Európai Unió Szerbia első számú kereskedelmi partnere és befektetője, ez a kapcsolat pedig egyre fejlődik,

a következő évtől pedig a nyugat-balkáni ország is az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) részévé válhat,

ami könnyebbé és gyorsabbá teszi majd a pénzügyi műveleteket.

A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök elismerte, hogy reformintézkedésekre van szükség a jogállamiság, kifejezetten az igazságszolgáltatás és a bírósági ügyek hosszát illetően. Emellett rámutatott arra, hogy Szerbia számára nagyon fontosak azok az infrastrukturális projektek, amelyeket az Európai Unióval közösen hajt végre.

Szerbiával 2014 januárjában kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és a 35 tárgyalási fejezetből eddig huszonkettőt nyitottak meg, a legutóbbit 2021 decemberében. Aleksandar Vucic reményét fejezte ki, hogy Szerbia még az idei évben megnyithat egy újabb fejezetcsomagot.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×