Infostart.hu
eur:
358.95
usd:
309.14
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Nayib Bukele újraválasztott salvadori elnök felesége, Gabriela Rordiguez de Bukele társaságában beszél támogatóihoz az elnöki palota erkélyéről a parlamenti és elnökválasztások után San Salvadorban 2024. február 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Bienvenido Velasco

Soros György új célpontot talált magának

Ötéves hivatali ideje alatt nagyjából 9 millió dollár összértékben tett szert 34 darab új ingatlanra Nayib Bukele, Salvador elnöke és szűk családja – állítja három helyi újság összehangolt nyomozása. A magára „a világ legmenőbb diktátoraként” hivatkozó férfi azonban Soros Györgyre mutogat.

„Soros által fizetett [...] félkegyelműek” – ezekkel a szavakkal illette Bukele az újságírókat, s mivel általában nem áll szóba a médiával, a frusztrációit az X-en írta ki magából. Az elnök közvetlenül azután ragadott billentyűzetet, hogy a múlt hét közepén a második olyan cikk is élesedett, amely részletesen taglalja az elnök családjának mesébe illő meggazdagodását – írja az Index.

„A Soros által fizetett »újságírókat« arra utasították, hogy állítólagos korrupciós ügyekkel támadjanak. Egyik ilyen »oknyomozásotok« sem felel meg egy könyvvizsgálatnak. Nem vagyunk tökéletesek, és biztos vagyok benne, hogy sok kritika és kérdés vetődhet fel velünk kapcsolatban. De a korrupció? Ne legyetek félkegyelműek” – reagált az elnök a családját ért vádakra a közösségi oldalán.

A család vagyongyarapodásáról szóló első anyag még szeptember 20-án jelent meg. A salvadori újságírók akkor arról rántották le a leplet, hogy a Bukele-klán már tizenkétszer annyi földtulajdonnal rendelkezik, mint Nayib hatalomra kerülése előtt. A 9 millió dollárra becsült ingatlanvagyonuk luxuslakásokból és kávéültetvényekből áll. A lap emlékeztet, hogy az ország GDP-jének 3-5 százaléka a kávéexportból származik, így tehát elmondható, hogy az államfő családja a gazdaság egyik kulcságazatában jelent meg gyanús körülmények között.

A második cikk – amelynek hatására az elnök „sorosozásba” kezdett – pedig múlt hét szerdán került az apró közép-amerikai ország nyilvánossága elé. Ez a riport azt taglalja, hogy az elnök öccse, Karim Bukele nem kevesebb mint 1,3 millió dollár értékben vásárolt meg egy műemléki védelem alatt álló ingatlant San Salvador főváros történelmi városnegyedében. Tette mindezt alig három hónappal azután, hogy Salvador parlamentje – amelyet a Bukele-család irányít – adómentessé tette az ingatlanvásárlást a környéken.

Az államfő testvére egyébként hosszabban reagált a vádakra, mint a bátyja. Elmondása alapján a családja alapvetően is gazdag volt, mert ők tulajdonolják például a Yamaha salvadori érdekeltségeit – amelyeknek értékét 8 millió dollárra becsüli –, az új ingatlanokra pedig úgy tettek szert, hogy jelzálogkölcsönöket vettek fel a régebbiekre. Bár ezt az állítását dokumentumokkal nem tudta igazolni.

Mit keres Soros Közép-Amerikában?

Az Index szerint az elnök valószínűleg arra utalhatott posztjában, hogy a szóban forgó riportokat megjelentető újságok közül az egyik – a Focos – hét évvel ezelőtt, majd 2020-ban is támogatást fogadott el a Nyílt Társadalom Intézettől, amely Soros György alapítványa. A magyar származású milliárdos szervezete pályázatokon keresztül támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek segítenek fenntartani a független médiát, olyan országokban, ahol a hatalom üldözi ezeket, például Salvadorban.

2017-ben a Focos azért részesült 25 ezer dolláros – akkori árfolyamon nagyjából 7,4 millió forintos – támogatásban Soroséktól, „hogy a közvéleményt (és különösen a marginalizált fiatalokat) tájékoztassa a demokráciát és az emberi jogokat érintő kérdésekről”. 2020-ban (ekkor már Nayib Bukele volt az elnök) pedig „közkiadásokkal, az emberi jogokkal és a migrációval kapcsolatos témák” készítésére kaptak 60 ezer dollárt – ez akkoriban 18,3 millió forintot jelentett.

Habár arról megoszlanak a vélemények, hogy Sorosék mennyire szólnak bele az általuk szponzorált médiavállalatok tartalmába, annyi biztos, hogy az alapítvány tevékenysége jórészt olyan országok kormányainak keltette fel az érdeklődését, ahol autoriter vagy populista fordulat zajlott le az utóbbi 20 évben. Törökország, Oroszország és Pakisztán például kitette az országból a Soros-szervezeteket.

Itthon leginkább azért szokta a szervezeteket kritika érni, mert a jobboldal álláspontja szerint támogatják a migrációt, külföldön a baloldal pedig azért ódzkodik a milliárdos kezdeményezéstől, mert szerintük nem elég progresszív az általuk népszerűsített társadalom- és gazdaságfelfogás. Ezért Soros hozzájárul a kapitalizmus hibáinak – például a vagyoni egyenlőtlenségek – fenntartásához.

Az alapítvány tavaly kivonult egész Európából, hogy más területek, például Közép-Amerika problémáira koncentráljon.

A salvadori elnöknek nem a múlt heti volt az első csörtéje Sorossal. Bukele évek óta azzal vádolja a magyar származású üzletembert, hogy befolyásolni próbálja a salvadori belpolitikát és lejárató kampányokat folytat ellene az általa fizetett újságírókon keresztül – olvasható egybek mellett.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×