Infostart.hu
eur:
388.6
usd:
334.93
bux:
121269.73
2026. március 4. szerda Kázmér
Panneau indiquant la sortie de la Grande Bretagne de lUnion EuropĂŠenne
Nyitókép: Richard Villalon/Getty Images

Eldőlt: ismét közeledik Nagy-Britannia és az EU

A kétoldalú stratégiai együttműködés fokozásáról állapodott meg Nagy-Britannia és az Európai Unió - erősítette meg a londoni kormányfői hivatal Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdai brüsszeli megbeszélése után.

A Downing Street által ismertetett közlemény szerint a két vezető megerősítette, hogy London és az EU viszonyrendszerének alapját a brit kilépésről szóló megállapodás - ennek részeként az unió és Észak-Írország külön kereskedelmi szabályrendszerét tartalmazó Windsori Egyezmény -, valamint a brit EU-tagság megszűnése (brexit) utáni kapcsolatok feltételrendszerét rögzítő kétoldalú kereskedelmi és együttműködési szerződés képezi. Starmer és von der Leyen hangsúlyozta kötelezettségvállalását ezeknek az egyezményeknek a maradéktalan, változtatás nélküli végrehajtására.

Keir Starmer és Ursula von der Leyen megállapodott abban, hogy a jövőben rendszeressé teszik a kétoldalú csúcstalálkozókat, és a következő vezetői szintű megbeszélést már 2025 elején szeretnék megtartani.

Nem említi a Downing Street által ismertetett közös közlemény ugyanakkor azt az elképzelést, amelyet az Európai Bizottság tavasszal terjesztett elő a 18-30 év közötti uniós, illetve brit állampolgárok kölcsönös és megkötések nélküli utazási, letelepedési, tanulási és munkavállalási lehetőségének megteremtéséről.

Ezt a javaslatot az akkori konzervatív párti, illetve a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti brit kormány egyaránt elvetette.

Starmer az Európai Bizottság elnökével tartott szerdai megbeszélése előtt, a kíséretében lévő brit újságíróknak nyilatkozva megerősítette azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy a munkáspárti kormány nem honosítja meg újból a brit és az EU-állampolgárok kötetlen letelepedéséhez és munkavállalásához fűződő szabadságjogot.

A brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy London "határozottan tartja magát az általa vörössel meghúzott vonalakhoz".

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A jelenlegi munkáspárti miniszterelnök is többször és egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy a Labour-kormány - jóllehet sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat - nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Ez a betegség járványként terjed a magyarok körében – Gyakran még stigmatizálják is az ebben szenvedőket

Ez a betegség járványként terjed a magyarok körében – Gyakran még stigmatizálják is az ebben szenvedőket

Minden második magyar túlsúlyos vagy elhízott – hangzott el azon a sajtóeseményen, amelyet a Lilly Hungária Kft. szervezett meg az elhízás világnapja alkalmából, amely a mai napra, március 4-ére esik. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora elmondta: a hazai lakosság mintegy negyedénél a testtömegindex meghaladja a 30-as értéket, ami elhízásnak felel meg. A rendezvényen egészségügyi szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a ma már krónikus betegségként számon tartott és súlyos népegészségügyi kihívást jelentő elhízás megfelelő kezeléséhez az is szükséges, hogy a társadalom ne stigmatizálja, ne akaratgyengeségnek tartsa az elhízást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×