Magyarország Nemzeti Kártya Programjának Oroszország és Fehéroroszország állampolgáraira való kiterjesztésének esetleges gazdasági előnyei nem állnak arányban a rendszernek a schengeni övezetet fenyegető biztonsági kockázataival - vélte Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi felelőse az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) szerdai, a magyar Nemzeti Kártya Programról tartott meghallgatásán.

Az ülésen Johansson az Európai Unió belső biztonságának megerősítése mellett szállt síkra, kiemelve, hogy "több tagállam él orosz fenyegetettségben" a mai napig. Mint mondta, az utóbbi időben több, orosz, illetve fehérorosz állampolgárságú személyekhez köthető "súlyos bűncselekményről, kémkedésről és szabotázsakciókról" érkeztek bejelentések Európa-szerte. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy orosz és fehérorosz állampolgárok ne juthassanak az EU területére, mert veszélyeztetik az uniót" - szögezte le a svéd biztos.

Emlékeztetett továbbá arra, hogy az EU két évvel ezelőtt megszüntette az orosz és fehérorosz állampolgárokat érintő vízumkönnyítéseket, és az intézkedés nyomán jelentősen csökkent a vízumkérelmek száma.

Bár Johansson aláhúzta, hogy mind ez idáig alacsony a száma azoknak az oroszoknak és fehéroroszoknak, akik Nemzeti Kártyát kaptak, úgy vélte, a magyar kormány biztonsági kockázatot vállal azzal, hogy e két országból igyekszik csökkenteni a munkaerőhiányt.

László András az EP LIBE szakbizottságának ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: a vita "egy teljesen hiteltelen, cinikus színjáték" volt, különös tekintettel arra, hogy a Nemzeti Kártya Program ügyében vizsgálódó Európai Bizottság ez idáig semmilyen bizonyítékot nem talált az aggályaira.

Közölte, a vita során felszólaló európai parlamenti képviselők, akik Ylva Johanssonnak, az Európai Bizottság belügyi biztosának tettek fel kérdéseket a szabályozással kapcsolatban, érdeklődhettek volna a magyar kormány képviselőjétől is, ugyanis - mint tájékoztatott - Bóka János európai ügyekért felelős miniszer szerdán az Európai Parlamentben tartózkodott és sajtótájékoztatót is tartott a témában. Kifejezett kérése volt a Patrióták Európáért frakciónak, hogy a vitára hívják meg a magyar kormány képviselőit is, hiszen párbeszédet úgy lehet folytatni, ha mindkét fél jelen van - húzta alá.

A politikus közölte: a kérést a szakbizottság elutasította, a szerdai vita során a felszólalók semmilyen konkrét kifogást nem tudtak megfogalmazni a szabályozással kapcsolatban. Az európai biztos még azt is mondta, hogy jogi problémát egyelőre nem találtak - emlékeztetett László András, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy Ylva Johansson is megemlítette: nagyon kisszámú új engedély megadásáról van szó, amely szerint nincsen olyan nagyarányú beáramlás, mint amivel a nemzetközi sajtó és több nyugat-európai politikus is riogatott.

"A felszólaló politikusok, köztük a Magyarország elleni vitát kezdeményező Európai Néppárt (EPP) képviselői nem voltak kíváncsiak a válaszokra és a tényekre" - fogalmazott László András, majd hozzátette: "ez egészen abszurd, részben dühítő, de egyben leleplező" abban a tekintetben, hogy a vita nem volt más, mint egy újabb politikai támadás Magyarország ellen.

A fideszes politikus kérdésre válaszolva közölte, a vitának folytatása várható, ugyanis a belügyi biztos "további aggályait" jelezte a magyar szabályozással kapcsolatban. László András azt mondta: biztos abban, hogy meg fogják találni a módját az ügy folytatásának, illetve annak, hogy bármilyen okból legközelebb is napirendre vehessék Magyarországot.

"Nagyon komoly nyomás lesz Magyarországon", folytatódni fognak a támadások, hogy bármilyen ügyben megtörjék a magyar háborúellenes politikát, de ennek mi természetesen ellenállunk, és meg fogjuk védeni a magyar érdekeket" - tette hozzá nyilatkozatában a Fidesz európai parlamenti képviselője.