Infostart.hu
eur:
363.48
usd:
324.84
bux:
145471.12
2026. október 19. hétfő Nándor
BGM–109 Tomahawk amerikai cirkálórakéta. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Változás a Németországba érkező amerikai hiperszonikus fegyverek és robotrepülőgépek ügyében

A NATO júliusi washingtoni jubileumi csúcstalálkozóján született megállapodás Washington és Berlin között arról, hogy az Egyesült Államok 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít német földre. Az akkori híradások szerint Olaf Scholz kancellár "kötelezettséget" vállalt az oroszországi területeket mélyen elérő rakéták és a többi fegyverzet "biztonsági" befogadására. A megállapodás azóta éles vita tárgya Németországban, és szinte bizonyos, hogy a nyári szünet után a Bundestag napirendre tűzi.

Az Egyesült Államok a hidegháború óta először telepítene olyan fegyverrendszereket Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Olaf Scholz kancellár mellett a német "befogadás" legfőbb támogatói között van Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi miniszter. Ugyanakkor mind kormánypárti, mind ellenzéki körökben erős az amerikai fegyverek tervezett telepítésének ellenzése.

A kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD több parlamenti képviselője Rolf Mützenich frakcióvezetővel a élen a közelmúltban közös levélben fogalmazta meg aggodalmait. Hangsúlyozták, hogy egy ilyen lépés tovább élezné a Nyugat és Oroszország közötti feszültséget és a katonai eszkaláció veszélyét. Értékelésük szerint a NATO már rendelkezik átfogó elrettentő képességekkel.

Fenntartásait fejezte ki a döntéssel kapcsolatban a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöke, egyben a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje, Friedrich Merz is. Kifogásolta, hogy a parlament alsóháza, a Bundestag nem folytatott előzetes vitát erről.

Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter erre reagálva korábban úgy ítélte meg, hogy szerinte ez nem olyan kérdés, amelyet a parlamentben meg kellett volna vitatni. A fegyverrendszerek telepítése a tényleges elrettentést, és nem a fenyegetést szolgálja – hangzott az érvelés.

A miniszter most a Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív lapnak adott interjújában ugyanakkor már azt hangsúlyozta, hogy nincs kifogása egy nyilvános vita ellen.

"A vita fontos, hogy ezáltal a német társadalom az összes érv mérlegelése után olyan következtetésre jusson, amellyel jól tudunk együtt élni"

- fogalmazott a lapnak Pistorius. A miniszter szerint azért van szükség a nyilvános vitára, hogy ezáltal világos legyen "a helyzet súlyossága".

"Oroszország agresszív magatartása Európában új fenyegetettségi helyzetet teremtett. Ugyanakkor védelmi képességeink hiányosságait rövid távon csak az Egyesült Államokkal együttműködésben tudjuk megszüntetni" - érvelt. Pistorius szerint ez mindaddig így lesz, amíg Németország maga nem lesz képes ilyen fegyvereket előállítani. Miniszterként "kötelességeként" fogalmazta meg, hogy megvédje az embereket a "külső veszélyektől".

Magától értetődő, hogy az SPD parlamenti frakciójában "zárt ajtók mögött" az amerikai fegyverek telepítését napirendre tűzik - jelentette ki.

"A vita során azonban a párton belül nem tapasztalt éles szembenállást" - állította Pistorius.

Címlapról ajánljuk
Generációváltás zajlik a magyar a gazdaságban

Generációváltás zajlik a magyar a gazdaságban

Tovább gyorsult a generációváltás a magyar cégvilágban: miközben 2025-ben már negyedik éve tovább csökkent a cégek és az új cégalapítások száma is, a fiatalabb generációk súlya tovább nőtt az új vállalkozásokban. A „Z” generáció lett a magyar cégalapítás új motorja az OPTEN elemzése szerint – erről beszélt az InfoRádióban Alföldi Csaba Tamás, a cég információs szakértője

Orbán Viktor: ma rombolás zajlik, és nem tudni, lesz-e ebből valaha építkezés

Az elmúlt 16 év kormányzati eredményeinek rombolásával vádolta a Tisza-kormányt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke vasárnap Lakiteleken, a digitális polgári körök (DPK) első országos táborában, hozzátéve: jelenleg nem látszik, lesz-e a rombolásból valaha építkezés. Azt ígérte: december végére újjászervezett, versenyképes párt lesz a Fidesz.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Súlyos zavargások Franciaországban és más európai államokban – Percről percre követjük az eseményeket

Súlyos zavargások Franciaországban és más európai államokban – Percről percre követjük az eseményeket

Vasárnap Franciaország a szombati erőszakos tüntetések következményeivel szembesül: egy demonstráló meghalt, több száz rendőr megsérült, és több mint 1800 embert őrizetbe vettek. Több nagyvárosban fosztogatások és gyújtogatások voltak, Limoges történelmi városházája nagyrészt megsemmisült, Emmanuel Macron pedig országos beszédet jelentett be. A zavargásokra Donald Trump és Giorgia Meloni is reagált, miközben Belgiumban, Olaszországban, Portugáliában és Albániában is folytatódtak a társadalmi feszültségekhez kapcsolódó megmozdulások. Ebben a cikkünkben percről percre követjük a vasárnapi eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×