Infostart.hu
eur:
359.55
usd:
314.88
bux:
140842.29
2026. július 8. szerda Ellák
BGM–109 Tomahawk amerikai cirkálórakéta. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Változás a Németországba érkező amerikai hiperszonikus fegyverek és robotrepülőgépek ügyében

A NATO júliusi washingtoni jubileumi csúcstalálkozóján született megállapodás Washington és Berlin között arról, hogy az Egyesült Államok 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít német földre. Az akkori híradások szerint Olaf Scholz kancellár "kötelezettséget" vállalt az oroszországi területeket mélyen elérő rakéták és a többi fegyverzet "biztonsági" befogadására. A megállapodás azóta éles vita tárgya Németországban, és szinte bizonyos, hogy a nyári szünet után a Bundestag napirendre tűzi.

Az Egyesült Államok a hidegháború óta először telepítene olyan fegyverrendszereket Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Olaf Scholz kancellár mellett a német "befogadás" legfőbb támogatói között van Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi miniszter. Ugyanakkor mind kormánypárti, mind ellenzéki körökben erős az amerikai fegyverek tervezett telepítésének ellenzése.

A kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD több parlamenti képviselője Rolf Mützenich frakcióvezetővel a élen a közelmúltban közös levélben fogalmazta meg aggodalmait. Hangsúlyozták, hogy egy ilyen lépés tovább élezné a Nyugat és Oroszország közötti feszültséget és a katonai eszkaláció veszélyét. Értékelésük szerint a NATO már rendelkezik átfogó elrettentő képességekkel.

Fenntartásait fejezte ki a döntéssel kapcsolatban a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöke, egyben a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje, Friedrich Merz is. Kifogásolta, hogy a parlament alsóháza, a Bundestag nem folytatott előzetes vitát erről.

Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter erre reagálva korábban úgy ítélte meg, hogy szerinte ez nem olyan kérdés, amelyet a parlamentben meg kellett volna vitatni. A fegyverrendszerek telepítése a tényleges elrettentést, és nem a fenyegetést szolgálja – hangzott az érvelés.

A miniszter most a Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív lapnak adott interjújában ugyanakkor már azt hangsúlyozta, hogy nincs kifogása egy nyilvános vita ellen.

"A vita fontos, hogy ezáltal a német társadalom az összes érv mérlegelése után olyan következtetésre jusson, amellyel jól tudunk együtt élni"

- fogalmazott a lapnak Pistorius. A miniszter szerint azért van szükség a nyilvános vitára, hogy ezáltal világos legyen "a helyzet súlyossága".

"Oroszország agresszív magatartása Európában új fenyegetettségi helyzetet teremtett. Ugyanakkor védelmi képességeink hiányosságait rövid távon csak az Egyesült Államokkal együttműködésben tudjuk megszüntetni" - érvelt. Pistorius szerint ez mindaddig így lesz, amíg Németország maga nem lesz képes ilyen fegyvereket előállítani. Miniszterként "kötelességeként" fogalmazta meg, hogy megvédje az embereket a "külső veszélyektől".

Magától értetődő, hogy az SPD parlamenti frakciójában "zárt ajtók mögött" az amerikai fegyverek telepítését napirendre tűzik - jelentette ki.

"A vita során azonban a párton belül nem tapasztalt éles szembenállást" - állította Pistorius.

Címlapról ajánljuk

Kármán András: kész a költségvetési leltár – a 14. havi nyugdíjról és az anyák adómentességéről is szó van

Az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről – mondta Kármán András pénzügyminiszter. A tárca közleménye már a 2027-es költségvetés tervezéséről is beszél, és belekalkulálják a 14. havi nyugdíj következő fázisát és az édesanyák adómentességének korábbi terveit is.
Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

A részvénypiaci hangulat jelenleg rendkívül törékeny, két meghatározó téma uralja most a tőzsdéket, az egyik a mesterséges intelligenciához köthető részvények esése, a másik pedig az iráni helyzet alakulása. Ma az utóbbi került a figyelem középpontjába: az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata miatt ugyanis emelkedni kezdett az olaj és a földgáz ára, miközben az európai és az amerikai tőzsdék is lefordultak. A negatív nemzetközi hangulat alól a régiós részvénypiacok valamelyest kilógtak, relatív felülteljesítést láthattunk a magyar tőzsdén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×