Infostart.hu
eur:
378.18
usd:
317.58
bux:
130328.22
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
BGM–109 Tomahawk amerikai cirkálórakéta. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Változás a Németországba érkező amerikai hiperszonikus fegyverek és robotrepülőgépek ügyében

A NATO júliusi washingtoni jubileumi csúcstalálkozóján született megállapodás Washington és Berlin között arról, hogy az Egyesült Államok 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít német földre. Az akkori híradások szerint Olaf Scholz kancellár "kötelezettséget" vállalt az oroszországi területeket mélyen elérő rakéták és a többi fegyverzet "biztonsági" befogadására. A megállapodás azóta éles vita tárgya Németországban, és szinte bizonyos, hogy a nyári szünet után a Bundestag napirendre tűzi.

Az Egyesült Államok a hidegháború óta először telepítene olyan fegyverrendszereket Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Olaf Scholz kancellár mellett a német "befogadás" legfőbb támogatói között van Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi miniszter. Ugyanakkor mind kormánypárti, mind ellenzéki körökben erős az amerikai fegyverek tervezett telepítésének ellenzése.

A kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD több parlamenti képviselője Rolf Mützenich frakcióvezetővel a élen a közelmúltban közös levélben fogalmazta meg aggodalmait. Hangsúlyozták, hogy egy ilyen lépés tovább élezné a Nyugat és Oroszország közötti feszültséget és a katonai eszkaláció veszélyét. Értékelésük szerint a NATO már rendelkezik átfogó elrettentő képességekkel.

Fenntartásait fejezte ki a döntéssel kapcsolatban a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöke, egyben a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje, Friedrich Merz is. Kifogásolta, hogy a parlament alsóháza, a Bundestag nem folytatott előzetes vitát erről.

Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter erre reagálva korábban úgy ítélte meg, hogy szerinte ez nem olyan kérdés, amelyet a parlamentben meg kellett volna vitatni. A fegyverrendszerek telepítése a tényleges elrettentést, és nem a fenyegetést szolgálja – hangzott az érvelés.

A miniszter most a Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív lapnak adott interjújában ugyanakkor már azt hangsúlyozta, hogy nincs kifogása egy nyilvános vita ellen.

"A vita fontos, hogy ezáltal a német társadalom az összes érv mérlegelése után olyan következtetésre jusson, amellyel jól tudunk együtt élni"

- fogalmazott a lapnak Pistorius. A miniszter szerint azért van szükség a nyilvános vitára, hogy ezáltal világos legyen "a helyzet súlyossága".

"Oroszország agresszív magatartása Európában új fenyegetettségi helyzetet teremtett. Ugyanakkor védelmi képességeink hiányosságait rövid távon csak az Egyesült Államokkal együttműködésben tudjuk megszüntetni" - érvelt. Pistorius szerint ez mindaddig így lesz, amíg Németország maga nem lesz képes ilyen fegyvereket előállítani. Miniszterként "kötelességeként" fogalmazta meg, hogy megvédje az embereket a "külső veszélyektől".

Magától értetődő, hogy az SPD parlamenti frakciójában "zárt ajtók mögött" az amerikai fegyverek telepítését napirendre tűzik - jelentette ki.

"A vita során azonban a párton belül nem tapasztalt éles szembenállást" - állította Pistorius.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Az új japán kormány megalakulásával feszültebb lesz a szigetország és Kína viszonya, de a közvetlen katonai konfliktust mindkét fél szeretné elkerülni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Rubio jön, Vance és Trump talán – Szakértő: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt veszegy müncheni konferencián – február közepén Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügy szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet egyebek mellett a békéről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerségről. Magyarics Tamás (ELTE) emeritus professzor szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen most és épp ide utazik.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Limant ostromolják az oroszok, ukrán ellentámadásról jönnek pletykák - Híreink az ukrán frontról szerdán

Limant ostromolják az oroszok, ukrán ellentámadásról jönnek pletykák - Híreink az ukrán frontról szerdán

Az orosz erők nagy erőkkel nyomulnak előre az ukránok által 2022-ben visszafoglalt Liman térségében: az észak-donyecki város ostroma lényegében megkezdődött, az oroszok a környező falvak elfoglalásával akarják bekeríteni a települést. Közben nagyobb katonai műveletek zajlanak Kosztantynivka, Pokrovszk, Huljajpole térségében is. Közen orosz lapok és internetes OSINT-bloggerek arról írnak: kisebb ellentámadást indított az ukrán hadsereg a déli fronton - Kijev ezt nem erősítette meg egyelőre. Diplomáciai fronton egyelőre nem látszik áttörés: Moszkvából több, Amerikával szemben kritikus nyilatkozat is jött az elmúlt napokban. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×