Nem tudnak az ukránok a fronton átütő sikereket elérni, és még a tavalyi ellentámadás során visszaszerzett kisebb településekből is ismét orosz kézre került néhány. Belátható időn belül nem látszik olyan lehetőség, hogy megfordulna a háború általános dinamikája. Azt is figyelembe kell venni, hogy közeledik az amerikai elnökválasztás, és az ukrán vezetésnek ez jelenthet bizonyos kockázatot, ha nem a demokrata jelölt nyerne, így bizonyos retorikaváltás történt – mondta az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője.

Seremet Sándor szerint a retorikaváltásnak az egyik kulcseleme az, hogy a győzelem fogalmát egy picit átalakították az utóbbi időben.

"Míg korábban a győzelem csak az 1991-es határok visszaállítása és az Oroszország fölött aratott katonai siker volt, addig most már olyan hangok is megjelennek a médiában egész magas beosztású, mondjuk úgy, megmondó emberektől, hogy már az győzelem, hogy megmaradt az állam, megmaradt a tengeri kijárat, megmaradt a nemzet, nem esett el Kijev, és Oroszország nem tudta megvalósítani stratégiai céljait. Ez már eladható győzelemnek még területi veszteség árán is" – fogalmazott Seremet Sándor, de hozzátette, az vetődött fel, hogy területi vezsteségről az elnök nem dönthet, csak az ukrán nép, például népszavazáson, csakhogy az ukrán alkotmány szerint Ukrajna területi integritását érintő vagy fenyegető döntésekről nem lehet népszavazást tartani.

Emlékeztetett: már végeztek olyan közvélemény-kutatásokat, amelyekben ez a kérdés is felmerült, és a korábbi évekhez képest jóval magasabb mutatókat mértek azzal kapcsolatban, hogy a béke érdekében hajlandók lennének-e területi veszteségekre. De itt fontos vízválasztó, hogy mi következhet be: béke és NATO-, illetve EU-tagság, vagy béke és EU-tagság.

"Körülbelül 38-40 százalékokat mértek eddig a béke plusz valamilyen tagságot emlegető kérdéseknél, vagyis 50 százalék fölé még nem fordult át ez az arány. De vegyük figyelembe, hogy Ukrajna hadban álló ország, és az általános retorika a területi veszteségekkel szemben nagyon élesen kritikus. Ha valakit felhívnak telefonon, és megkérdezik, hogy hajlandó lenne-e területi engedményekre a békéért cserébe, azért általában az ember kétszer meggondolja, hogy mit válaszol" – magyarázta a vezető kutató.

Az is kérdés persze, hogy Moszkva mennyire lenne hajlandó tárgyalni. Mint ismert, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter kínai látogatása után azt nyilatkozta, hogy Oroszország sosem zárkózott el a tárgyalások lehetőségétől, csak ezeknek reális alapon kell történnie, és figyelembe kell vennie a harctéri realitásokat. Seremet Sándor rámutatott: ez volt korábban az, amibe az ukránok nem akartak soha belemenni, ugyanis a területi integritást mint olyat "nem tették volna lapra".

"Most a retorikaváltásokkal ez nyilván felmerülhet, de persze az ukránok sem mondanak le a területeikről, erről szó sincs. Annyi változott meg, hogy azoknak a visszaszerzése nem feltétlenül katonai úton kell hogy megtörténjen, hanem diplomáciai erőfeszítésekkel is megvalósítható" – idézte fel a szakértő, hangsúlyozva, hogy hivatalos lemondás a területekről nincs napirenden.

Nagyon kell az ukrán költségvetésnek az új törvény

Aláírta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy fel lehessen függeszteni a külföldi adósságok kifizetését október 1-jéig, ezt azt jelenti, hogy gyakorlatilag államcsődöt lehet jelenteni Ukrajnában. Seremet Sándor szerint az intézkedés célja az adósságátstrukturálás és a spórolás. Ugyanis az adósságok törlesztésére vonatkozó moratórium lejárt augusztus 1-jén, ezt tolják ki októberig, valamint átstrukturálják a külső adósságokat, a kötvénytulajdonosok felé fennálló kötelezettségeket.

"A hivatalos álláspont az, hogy ha sikerül ezt átalakítani és átstrukturálni, akkor a törlesztéssel spórolni tudnak, és 9-11 milliárd eurónyi megtakarítást tudnak eszközölni azáltal, hogy ezt a meglévő adósságot átalakítják, és nem adósságként kezelik a továbbiakban. Ez egy kicsit bonyolultabb gazdasági és pénzügyi folyamat" – magyarázta Seremet Sándor. Hozzátette: a mérséklésre az ukrán költségvetésnek nagy szüksége van. Ha tudnak valamin spórolni, akkor azt mindenképpen megpróbálják, ugyanis "ha azt mondom, hogy nem áll jól az ukrán kassza, akkor talán keveset mondtam" – fogalmazott a szakértő.