Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
335.56
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Donald Trump amerikai elnök (b) és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök sajtóértekezletet tart, amelyen Trump felvázolta a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére irányuló amerikai kormányzati tervet a washingtoni Fehér Ház Keleti termében 2020. január 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Donald Trump Benjamin Netanjahunak: egyetlen amerikai államfő sem tett ennyit Izraelért

A közel-keleti béketeremtés és rendezés esélyeiről, módjairól, valamint az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalásokról is egyeztetett Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt, korábbi elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken.

A két politikus Floridában, Donald Trump mar-a-lagói rezidenciáján tanácskozott. Első alkalommal találkoztak 2020 óta, amikor az izraeli kormányfő a Fehér Házban kereste fel az akkor elnök Donald Trumpot.

A tárgyalás sajtónyilvános részén Benjamin Netanjahu reményét fejezte ki, hogy hétfőn kezdett egyesült államokbeli hivatalos útja - amelynek során beszédet mondott a kongresszusban, valamint találkozott Joe Biden elnökkel és Kamala Harris alelnökkel - közelebb visz a tűzszüneti megállapodáshoz. Úgy vélekedett, hogy a megállapodást segíti az izraeli hadsereg által Gázában kifejtett katonai nyomásgyakorlás is.

Az izraeli miniszterelnök kérdésre válaszolva azt mondta,

Kamala Harris kettejük csütörtöki egyeztetése után tett nyilatkozata Izraelről a Hamász számára olyan olvasatot közvetít, hogy nem felhőtlen Izrael és az Egyesült Államok viszonya,

majd reményét fejezte ki, hogy az alelnöki megjegyzés nem változtat a tűzszüneti tárgyalások felgyorsult ütemén.

Donald Trump a találkozó elején kifejtette, hogy soha nem volt rossz a kapcsolata Izrael kormányfőjével, és saját elnöki szerepéről úgy fogalmazott: egyetlen amerikai államfő sem tett annyit Izraelért, mint ő.

Idesorolta a többi között az amerikai nagykövetség átköltöztetését Jeruzsálembe, azt Izrael fővárosaként ismerve el. Emellett Izrael számára a leghasznosabb döntéseként említette az iráni nukleáris megállapodás felmondását.

Elnökké választása esetére Donald Trump ismét gyors megoldást ígért a közel-keleti konfliktusra, és azt hangoztatta, hogy Kamala Harris győzelme eszkalációhoz, több nagyobb közel-keleti háborúhoz, esetleg harmadik világháborúhoz vezethet.

Megismételte azt a véleményét is, hogy a világ jelenleg közelebb áll a harmadik világháborúhoz, mint a második világháború lezárása óta bármikor.

Donald Trump a találkozón fellépést ígért az Egyesült Államokban felerősödött antiszemitizmussal szemben, a többi között az egyetemeken tapasztalt megnyilvánulások ellen.

Az amerikai média szerint Donald Trump és Benjamin Netanjahu politikai kapcsolatában törést okozott, hogy az izraeli kormányfő 2020-ban gratulált Joe Biden elnökké választásához; ezt Donald Trump rosszallással fogadta.

Netanjahu az amerikai fővárosból utazott Floridába. Washingtonban, a Fehér Házban csütörtökön Joe Biden elnökkel találkozott, akivel a gázai tűzszüneti tárgyalásokról beszélt, és ugyanez volt a témája külön tanácskozásának Kamala Harris alelnökkel, nem hivatalos demokrata elnökjelölttel.

Kamala Harris az egyeztetés után újságírók előtt is megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael biztonsága iránt, ugyanakkor kritikát is megfogalmazott a gázai humanitárius helyzet, valamint az izraeli hadsereg hadműveletei során meghalt palesztin civilek magas száma miatt.

Izraeli tisztségviselőkre hivatkozó amerikai sajtóbeszámolók szerint a washingtoni találkozó után Benjamin Netanjahu rosszallását fejezte ki Kamala Harris nyilatkozata miatt, amely a közlés szerint jóval kritikusabb volt, mint ami kettejük megbeszélésének hangvételéből következett volna.

Kamala Harris csapatának egyik tagja értetlenségét fejezte ki az izraeli kormányfő véleményéről szóló sajtóbeszámolókra reagálva.

(A nyitókép 2020. január 28-án-án készült, Donald Trump akkori amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök sajtóértekezlete előtt Washingtonban.)

Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×