Infostart.hu
eur:
386.9
usd:
333.15
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump elnök (b) és demokrata párti kihívója, Joe Biden az ohiói Cleveland város Case Western Reserve egyetemén rendezett első elnökjelölti vitában 2020. szeptember 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Kutatás: az amerikaiak többsége szívesen látna több elnökjelöltet is a viták során

A megkérdezettek közel háromnegyede nem bánná, ha más jelöltek is lennének az elnökválasztási vitákon Joe Bidenen és Donald Trumpon kívül.

A Harvard Egyetem és a Harris Poll felmérése szerint az Egyesült Államokbeli választók 79 százaléka szeretné, hogy Joe Biden és Donald Trump elnökjelölti vitán mérettessék meg magukat - írja a The Hill cikke nyomán a Portfolio. Erre meg is lesz az esélyük, múlt héten ugyanis, eltérően a hagyományoktól, két alkalomban egyeztek meg a jelöltek, ám ezen felül Trump újabb párharcokra hívta ki demokrata ellenfelét.

Igaz, hogy Joe Biden jelenlegi amerikai elnök egyik feltétele a viták kapcsán az volt, hogy csak elődjével szeretne a pódium mögé állni, az amerikai választópolgárok többsége ezt nem feltétlenül tartja elegendőnek.

A megkérdezettek 71 százaléka szerint ugyanis a két nagy párton kívüli jelölteket is be kellene vonni a vitákba, ha sikerül átlépniük a szükséges küszöböt.

Ez főként az ifjabb Robert F. Kennedyre vonatkozhat - teszik hozzá.

Mark Penn, a Harvard CAPS-Harris közvélemény-kutatás társigazgatója szerint "az amerikaiak mindig mindenről hallani akarnak, és próbára akarják tenni a jelöltjeiket. A választók vitákat akarnak látni, és szívesen látnák Kennedyt is a vitában".

Robert F. Kennedy Jr. úgy véli, Donald Trump és Joe Biden "összejátszanak", hogy egy párharcba zárják az Egyesült Államokat.

A felmérés során megkérdezettek 73 százaléka véli úgy, hogy a jelenlegi és az előző elnöknek ragaszkodnia kellett volna a hagyományosan az elnökjelölti viták bizottsága által szervezett három elnökjelölti és egy alelnökjelölti vitához.

Joe Biden és Donald Trump először a georgiai Atlantában csap össze június 27-én, a CNN közvetítésében.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×