Infostart.hu
eur:
381.92
usd:
327.67
bux:
109259.46
2025. december 5. péntek Vilma
Boris Pistorius újonnan kinevezett védelmi miniszter a berlini védelmi minisztérium előtt tartott beiktatási ünnepségen 2023. január 19-én. Pistorius elődje, Christine Lambrecht január 16-án jelentette be távozását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Boris Pistoriusnál betelt a pohár: saját kormányára támadt a német védelmi miniszter

Elfogyott a türelme Boris Pistoriusnak a költségvetési megtakarításokkal kapcsolatos, immár maratoni vitában. Ráadásul ennek egy koalíciós reggelin adott hangot, amelyet az általa vezetett minisztériumban tartottak több társminisztérium képviselőinek részvételével. Értesülések szerint a reggeli kellős közepén a miniszter olyan kijelentésre ragadtatta magát, amit többen akár félre is értelmezhettek volna.

"Nekem ezt nem kell itt csinálnom" – jelentette ki hirtelen a miniszter, akit a Süddeutsche Zeitung a reggeli több résztvevőjére hivatkozva idézett. A lap szerint a váratlan kijelentés akkora megrökönyödést keltett, hogy Boris Pistorius visszakozott, azt magyarázva, hogy kirohanását ne a miniszteri tisztségről történő lemondási szándékként értelmezzék.

Mindehhez tudni kell, hogy a szociáldemokrata politikus, aki 2023 januárja óta áll a védelmi tárca élén, Németország legnépszerűbb politikusa, és sokan az SPD lehetséges kancellárjelöltjének tartják őt a jövő őszi parlamenti választásokon.

Pistorius név szerint nem említette a pénzügyminiszter Christian Lindnert, aki a drákói költségvetési szigorítások jegyében valamennyi minisztériumot megszorításokra szólította fel. A szabad demokrata miniszter ragaszkodik az alkotmányban is rögzített, úgynevezett adósságfékhez, ami az új hitelvelvételeket 2009 óta a bruttó hazai termék (GDP) 0,35 százalékra korlátozza.

A miniszterek megosztottak ebben a kérdésben, Olaf Scholz kancellár ugyanakkor a pénzügyminiszter pártján van. Ebből kiindulva – mint a Süddeutsche Zeitung utalt rá – Pistorius kirohanása közvetve a kancellárnak szóló üzenetként is értelmezhető.

A miniszter felháborodásának előzménye volt az az interjú, amelyet nem sokkal korábban a Handelsblatt című lapnak adott. Ebben Boris Pistorius – nem először – sürgette, hogy a védelmi, illetve polgári védelmi kiadásokat ne szorítsák az adósságfék keretei közé. Mindennek alátámasztására azzal is érvelt, hogy az adósságfék alkotmányos értelemben sem élvez elsőbbséget az ország védelmét szolgáló intézkedésekkel, a hadsereg erősítésével szemben. Szerinte

az ország biztonságát alkotmányosan is előbbre kell sorolni.

A német portálok utaltak arra, hogy a kancellár nem osztja ezt az értékelést. Emlékeztettek, hogy Olaf Scholz a napokban a Stern című lapnak nyilatkozva támogatásáról biztosította a pénzügyminisztert az adósságfék megőrzésével kapcsolatos törekvésében. Sőt arra szólította fel a minisztereket, hogy ragaszkodjanak az alkotmányban rögzített "kerethez", amikor kiadási követelményeiket terjesztik elő. A kancellár egyetlen minisztert sem említett név szerint.

Boris Pistorius azt követeli, hogy a védelmi költségvetést 2025-re legalább 6,5 milliárd euróval növeljék. Jelenleg 52 milliárd euró. A védelmi miniszter ennek kapcsán mindenekelőtt az orosz fenyegetésekre, illetve az Ukrajnában zajló háború következményeire utalt. Hangsúlyozta továbbá, hogy Németországnak teljesíteni kell azt a NATO-kötelezettségvállalást, amelynek megfelelően az éves védelmi kiadások a GDP legalább 2 százalékát teszik ki

A Süddeutsche Zeitung idézte a Bundeswehr több képviselőjét, akik szerint mind a kancellár, mind a szociáldemokrata párt "sok munkát" ró Pistoriusra, miközben nem ismerik fel a helyzet súlyosságát.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Új járvány van felfutóban Magyarországon is - Mi lesz ebből?

Új járvány van felfutóban Magyarországon is - Mi lesz ebből?

Jelentős terjedésben van Magyarországon is a Hepatitis A vírus, az idei évben hivatalosan is 1800 esetet azonosított a járványügyi hatóság, ami a sokszorosa az elmúlt években látott megbetegedések számának. Az NNGYK a tavaszi közleménye után idén ősszel is tájékoztatást adott a helyzetről, megemlítve, hogy továbbra is terjed a vírus és azt is részletezte, hogy mi a legjobb megelőzés. A Semmelweis Egyetemhez tartozó, Oroszi Beatrix által vezetett Epidemiológiai és Survaillance Központ pénteken friss helyzetértékelést adott ki. Ezek szerint a terjedésért direkt, indirekt úton az emberi kontaktusok felelősek. Európában több környező ország is érintett: Csehországban és Szlovákiában a legmagasabb az esetszám és a halálesetek száma; Magyarországon és Szlovákiában a gyermekek körében fordul elő több eset, míg Csehországban és Ausztriában a felnőttek körében jelentik a legtöbb esetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×