eur:
384.33
usd:
353.93
bux:
68546.85
2024. május 28. kedd Csanád, Emil
Boris Pistorius újonnan kinevezett védelmi miniszter a berlini védelmi minisztérium előtt tartott beiktatási ünnepségen 2023. január 19-én. Pistorius elődje, Christine Lambrecht január 16-án jelentette be távozását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Boris Pistoriusnál betelt a pohár: saját kormányára támadt a német védelmi miniszter

Elfogyott a türelme Boris Pistoriusnak a költségvetési megtakarításokkal kapcsolatos, immár maratoni vitában. Ráadásul ennek egy koalíciós reggelin adott hangot, amelyet az általa vezetett minisztériumban tartottak több társminisztérium képviselőinek részvételével. Értesülések szerint a reggeli kellős közepén a miniszter olyan kijelentésre ragadtatta magát, amit többen akár félre is értelmezhettek volna.

"Nekem ezt nem kell itt csinálnom" – jelentette ki hirtelen a miniszter, akit a Süddeutsche Zeitung a reggeli több résztvevőjére hivatkozva idézett. A lap szerint a váratlan kijelentés akkora megrökönyödést keltett, hogy Boris Pistorius visszakozott, azt magyarázva, hogy kirohanását ne a miniszteri tisztségről történő lemondási szándékként értelmezzék.

Mindehhez tudni kell, hogy a szociáldemokrata politikus, aki 2023 januárja óta áll a védelmi tárca élén, Németország legnépszerűbb politikusa, és sokan az SPD lehetséges kancellárjelöltjének tartják őt a jövő őszi parlamenti választásokon.

Pistorius név szerint nem említette a pénzügyminiszter Christian Lindnert, aki a drákói költségvetési szigorítások jegyében valamennyi minisztériumot megszorításokra szólította fel. A szabad demokrata miniszter ragaszkodik az alkotmányban is rögzített, úgynevezett adósságfékhez, ami az új hitelvelvételeket 2009 óta a bruttó hazai termék (GDP) 0,35 százalékra korlátozza.

A miniszterek megosztottak ebben a kérdésben, Olaf Scholz kancellár ugyanakkor a pénzügyminiszter pártján van. Ebből kiindulva – mint a Süddeutsche Zeitung utalt rá – Pistorius kirohanása közvetve a kancellárnak szóló üzenetként is értelmezhető.

A miniszter felháborodásának előzménye volt az az interjú, amelyet nem sokkal korábban a Handelsblatt című lapnak adott. Ebben Boris Pistorius – nem először – sürgette, hogy a védelmi, illetve polgári védelmi kiadásokat ne szorítsák az adósságfék keretei közé. Mindennek alátámasztására azzal is érvelt, hogy az adósságfék alkotmányos értelemben sem élvez elsőbbséget az ország védelmét szolgáló intézkedésekkel, a hadsereg erősítésével szemben. Szerinte

az ország biztonságát alkotmányosan is előbbre kell sorolni.

A német portálok utaltak arra, hogy a kancellár nem osztja ezt az értékelést. Emlékeztettek, hogy Olaf Scholz a napokban a Stern című lapnak nyilatkozva támogatásáról biztosította a pénzügyminisztert az adósságfék megőrzésével kapcsolatos törekvésében. Sőt arra szólította fel a minisztereket, hogy ragaszkodjanak az alkotmányban rögzített "kerethez", amikor kiadási követelményeiket terjesztik elő. A kancellár egyetlen minisztert sem említett név szerint.

Boris Pistorius azt követeli, hogy a védelmi költségvetést 2025-re legalább 6,5 milliárd euróval növeljék. Jelenleg 52 milliárd euró. A védelmi miniszter ennek kapcsán mindenekelőtt az orosz fenyegetésekre, illetve az Ukrajnában zajló háború következményeire utalt. Hangsúlyozta továbbá, hogy Németországnak teljesíteni kell azt a NATO-kötelezettségvállalást, amelynek megfelelően az éves védelmi kiadások a GDP legalább 2 százalékát teszik ki

A Süddeutsche Zeitung idézte a Bundeswehr több képviselőjét, akik szerint mind a kancellár, mind a szociáldemokrata párt "sok munkát" ró Pistoriusra, miközben nem ismerik fel a helyzet súlyosságát.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.29. szerda, 18:00
Kalas Vivien a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense
Rajnai Gergely a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×