A szervezett bűnözés továbbra is komoly fenyegetést jelent az Európai Unió belső biztonságára. Annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják elosztani az erőforrásokat és irányítani a politikai lépéseket, a rendfenntartó erőknek és a törvényhozóknak szükséges, hogy jobban átlássák és megértsék az EU-ban legnagyobb hatást gyakorló bűnhálózatokat - áll az Europol (Európai Rendőrségi Hivatal - az Európai Unión belüli rendőrségi együttműködés legfontosabb intézménye) jelentésének (itt letölthető) összefoglalójában.

A szervezet frissen kiadott kutatása a legveszélyesebb bűnözői hálózatainak jellemzőiben mélyed el.

Ez az Európát felölelő elemzés eddig példátlan módon térképezi fel a veszélyes bűnszervezeteket.

Részletes leírást ad arról, hogyan is szerveződnek ezek a bűnszövetkezetek, milyen törvényellenes aktivitásokban vesznek részt, illetve hol és hogyan működnek. Ezen felül értékeli, mely tulajdonságai fokozzák a veszélyességét egy-egy ilyen hálózatnak.

Az elemzés egy egyedi adatbázison alapul, amelyet speciálisan erre a célra osztottak meg az Europollal, ezt egészítették ki a már a szervezet birtokában lévő információkkal. Az összes EU-s tagállam mellett 17 partnerország is szolgáltatott adatokat annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek a legnagyobb fenyegetést jelentő, Európában működő bűnszervezetek.

Így az eredmény egy 821 tagú lista lett, kiegészítve információkkal a szervezetek működésével és az általuk jelentett veszéllyel kapcsolatban.

A listázott bűnszervezetek a taglétszáma meghaladja a 25 ezer főt.

A kábítószer-kereskedelem a leggyakoribb bűncselekmény az unióban, 295 azonosított hálózattal. Ezt követi a csalás (125), a vagyon elleni bűncselekmények (63), a migránscsempészet (48) és az emberkereskedelem (38). A kábítószerek közül főleg kokaint terjeszt 113 kartell, míg 111 hálózat más kábítószerek terjesztésével foglalkozik. Kannabiszkereskedelemre 44 csoport szakosodott.

Példákkal illusztrálják, milyen trükkösen vagy kegyetlenül működnek

Nem egy elszigetelt bűnözői alvilágban működnek a bűnszervezetek, szögezi le a jelentés, hanem közvetlen hatással vannak az uniós polgárok életére. Példaként említik erre a nagy hatalmú olaszországi 'Ndrangheta családot, amely kábítószer- és fegyverkereskedelemből származó nyereségét Európa-szerte ingatlanokba, szupermarketekbe és szállodákba fekteti be.

Ugyancsak írnak egy albán kábítószer-kereskedő bűnbandáról, amely családszerűen épült fel, jellemzően albán vagy albán kettős állampolgárok alkották. A szervezet konténerekben csempészte a drogot Belgiumba, ahonnan különböző, fondorlatos rejtekhelyekkel teletűzdelt járműveken Németországba vitték, hogy onnan osszák szét Európában. A bűnös pénzt változatos módokon mosták tisztára. Ezt a bűnbandát a hatóságok felszámolták.

Azonosítottak 9 különösen veszélyes kiberbűnözői csoportot az unióban, melyek tagjai elsősorban orosz és ukrán állampolgárok, és amelyek tevékenységüket leginkább Németországra, Svájcra, Franciaországra és az USA-ra koncentrálták. Az egyes esetekben akár több száz fősre is felduzzadó csoportok jellemzően partneri alapon működnek, vagyis egy kisebb központi egység teszi elérhetővé a károkozó programokat, kódokat a partnerei számára, amelyek aztán végrehatják magukat a támadásokat (számítógépes rendszerekbe hatolnak be változatos módokon, hogy adatokat szerezzenek meg, azokért "váltságdíjat" kérjenek vagy eladják).

A központi csoport intézi a tárgyalásokat és a kifizetéseket is, sikeres csalás után a megszerzett összeg átlagosan háromnegyedét, de akár 80 százalékát is továbboszthatják a résztvevőknek.

A károkozó malware-t fejlesztő tagok kritikus szerepet játszanak e hálózatok működésében, melyek vezetése általában cserélődhet (nem kizárólagos, mint más bűnszervezeteknél). Ilyen volt például a LockBit zsarolóprogramot használó csoport, amelyre a közelmúltban csaptak le a hatóságok, és amelynek több száz tagja világszerte aktív volt.

A pénzmosás is működik már szolgáltatásként, egyes bűnbandák erre specializálódtak. Példaként hoztak fel egy olasz, albán, kolumbiai, marokkói és szír elkövetőkből állló szervezetet, amely a dél-amerikai illegális drogkereskedők pénzét mosta tisztára. A módszerük szerint a kábítószergyártók egyfajta hitelként adták át a drogot olasz vásárlóknak, melynek európai eladásából származó profitját úgynevezett brókerek használták: cégekbe csatornázva árukat rendeltek, például okostelefonokat Kínából. Ezeket ezután az Egyesült Államokba, onnan pedig Kolumbiába szállították és eladták. Az így befolyt összeg készpénzként került a kartellekhez, fizetségül az olaszoknak átadott kábítószerért.

A jelentés szerint számos, a volt Jugoszláv köztársaságokból származó (szlovén, horvátországi, bosznia-hercegovinai, szerb és montenegrói) tagja van azoknak a bűnszervezeteknek, amelyek jelentősen kiveszik a részüket az emberkereskedelemből, beleértve annak szervezését és finanszírozását, ahogy például a Dél-Amerikából származó kokain csempészését is különféle európai rendeltetési helyekre. És mivel tagjai Latin-Amerikában számos kulcsfontosságú kikötőben és hajózási vállalatban ott vannak, a kokaincsempészet teljes menetét a kezükben tartják. Egyes csoportok a fegyver- és robbanóanyag-csempészettől, az emberrablásoktól vagy a gyilkosságoktól sem riadnak vissza. A szervezetek erőteljes jelenléttel bírnak az EU-ban és a Nyugat-Balkánon.

Közös jellemzői vannak a legveszélyesebb bűnbandáknak

Az elemzés szerint a bandák fő tevékenysége a kábítószer-kereskedelem – ebben minden második hálózat érintett, főként kokainnal, de szintetikus kábítószerekkel és marihuánával is kereskednek. A további bűncselekmények közé tartozik a csalás, a betörés és lopás, az embercsempészet, ahogy a pénzek tisztára mosása is

Az Europol szerint a legnagyobb veszély a legális üzleti világba való beszivárgásban rejlik – a célok a bűncselekmények és a pénzmosás elősegítése, eltussolása.

A hálózatok 86 százaléka legális üzleti struktúrákat használ;

ugyanakkor nagy többségük korrupciót és erőszakot alkalmaz.

Az Europol az adatok alapján összeállította a bűnszervezetek ABCD-jét, mellyel meghatározhatók azok fő karakterisztikái. Ez egy mozaikszó, jelentése: A - Agile (agilis), B - Borderless (határtalan), C - Controllig (irányító), D - Destructive (pusztító).

Agilitás: a legveszélyesebb bűnszervezetek gyorsan alkalmazkodnak a lehetőségekhez és a kihívásokhoz, azokhoz is, amelyeket a bűnüldöző szervek állítanak eléjük. Képesek széleskörűen kihasználni a törvények adta kereteket, ez segít nekik abban, hogy gyarapodjanak, tisztára mossák a tevékenységükből szerzett pénzt és elrejtőzzenek a rendvédelem elől.

Határokon átívelve: a legveszélyesebb bűnszervezetek több országban is jelen vannak a világon. A vizsgált 821 közül összesen 112 különböző nemzetiséghez tartozó bűnözőt térképeztek fel, 68 százalékuk soknemzetiségű. Ennek ellenére a többségük inkább egy területre koncentrál, kevéssé kiterjesztve aktivitását más országokra.

Irányítás: a legnagyobb kockázatot jelentő szervezetek erős irányítást gyakorolnak a műveleteik felett. Hajlamosak egy bizonyos illegális tevékenységre specializálódni, a sokoldalú bűnbandák inkább a kivételt jelentik. A vezetőségük jellemzően azon a területen él, ahol a leginkább aktív a banda, vagy ahol a legtöbb kulcsfigura tartózkodik.

Pusztítás: jelentős károkat okoznak tevékenységükkel az EU belső biztonságának, gazdaságának és törvényhozásának. A vizsgált szervezetek fele köthető drogkereskedelemhez, vagy az a fő tevékenysége, 70 százalékuk részt vesz a korrupcióban, hogy ezzel elősegítse a bűnözést vagy akadályozza a bűnüldözést és a bíróságok munkáját. 68 százalékuk alkalmaz erőszakot és megfélemlítést a céljai elérése érdekében.

Az ABCD-rendszert az Europol következő elemzésében, például a szervezett bűnözés jelentette fenyegetettség-értékelésében is tovább fogja fejleszteni. A szervezet közleménye szerint ez az átfogó jelentés az egyik legnagyobb eredménye a belga soros EU-elnökségnek, mely erősen ösztönözte az Europol ilyen irányú erőfeszítéseit. Innentől kezdve egy nagyon fontos eszköz lesz a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, ami az Európai Bizottság szerint kiemelt cél az unión belül.