A Segesvár melletti településen az 1849. július 31-én történt fehéregyházi (más néven segesvári) csata 177. évfordulójára emlékeztek, és a magyar állami támogatással felújított Petőfi-emlékhely avatóját, az új állandó kiállítás megnyitóját tartották.

A megemlékezés ünnepi istentisztelettel kezdődött az unitárius templomban, ahol Kovács István unitárius püspök mondott imát, majd Szabó László lelkész prédikált.

A miniszterként első alkalommal Erdélybe látogató Tarr Zoltán ünnepi beszédében a támogatáspolitikáról szólva elmondta: az előző évek anyaországi támogatásait meg fogják vizsgálni és visszaélések esetén meg fogják tenni a szükséges jogi intézkedéseket.

A miniszter szerint az előző kormány felhasználta a határon túli magyarokat arra, hogy ideológiai és politikai befolyását kiterjessze. „"Bocsánatot kell kérnünk, helyettük is minden egyes megtévesztett – bocsánat a kifejezésért – átvert és rettegésben tartott határon túl élő honfitársunktól” –- mondta.

„Mi magunk egyeztetést és párbeszédet, beszélgetéseket ígérünk honfitársainknak, mert ez az, amire az elmúlt esztendőben nem volt lehetőség” – fogalmazott. Hozzátette: meggyőződése, hogy a felek a beszélgetések útján tudnak jutni ahhoz a közös állásponthoz, amelyre szükség van ahhoz, hogy a magyar nemzetet újra erőssé, bátorrá és bizakodóvá tehessék.

A Petőfi Sándor eltűnését is eredményező fehéregyházi csata kapcsán elmondta: a magyar nemzet minden elnyomó rendszeren, történelmi mélyponton túl tudott lépni, és úgy vélte, 2026 egy új kezdet lehetősége a magyar nemzet előtt.

A magyar történelemben számtalan időszak emlékeztet arra, mennyire bátor, szabad és a hazájáért mindenre képes a magyar, és ez a bátorság és szabadság a közös nemzeti alap, mely a legnehezebb időkben is összetartotta a nemzetet és ebből táplálkozik a jövő is, amelyet a jelenlegi kormány építeni akar – mondta.

Arra is kitért, hogy Petőfi Sándort sokan ismerik, de kevesen tudják róla, hogy ki volt valójában, az új állandó kiállítás arra tesz kísérletet, hogy távolabb lépjünk a szobortól, a kultikus szerzőtől, és eltűnésén és halálán keresztül lássuk meg újra életműve nagyságát és értékét.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az előző nemzedékek tagjainak mondott köszönetet, akik akkor is ápolták a Segesvár melletti Petőfi-emlékhelyet, amikor nem voltak eszközök rá vagy épp tilos volt.

Petőfi Sándor esetében fennáll a veszély, hogy a kultusz mögött eltűnik az ember, vélte, és emlékeztetett, hogy a legnagyobb magyar költő a Partiumban és Erdélyben írta jelentős verseit és a Petőfi-kultusz is innen indult. „Erdélyben talált szerelemre, és itt esett el harcban a másik szerelméért, a szabadságért” – idézte fel.

Figyelmeztetett, hogy a szabadság a 21. században is törékeny, megőrzése mindig a kortárs nemzedéken múlik: meg kell védenie és tovább kell adnia. A szabadság mindig döntés, bátorság és felismerés kérdése, és az erdélyi magyarság akkor dönt mellette, amikor kiáll a jogaiért, intézményeket épít és nem hagyja, hogy mások határozzanak helyette. Nincs szabadság emberi méltóság nélkül, és ahol az egyén szabadsága sérül, a közösségé is sérül – mondta. Erdélyben a szabadság azt jelenti, hogy nem mások ellenében, hanem velük együtt élünk vele – húzta alá.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Múzeumot és az ennek alegységeként működő fehéregyházi múzeumot is fenntartó Maros megyei önkormányzat elnöke szerint a Petőfi-múzeum feladata, hogy hitelesen őrizze meg és tegye érthetővé a jövő generációk számára a költő örökségét. Felújítása országhatárokat átívelő együttműködés eredménye, mert Petőfi öröksége nem szorítható közigazgatási határok közé – fogalmazott.

Török Petra, a projektben partnerként közreműködő Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója szerint az új állandó kiállítással azok előtt a hősök előtt is fejet hajtanak, „akiknek nem jutott sírhant a nemzet temetőjében”. A Segesvár melletti csatában elhunyt hősökre és örvegyeikre emlékeztetett, és arról is beszélt, hogy a tárlat az egykori csatatéren feltárt tárgyi emlékeket is bemutatja.

A jelenlévőket házigazdaként Rezi Botond, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Nicolae Sovrea, Fehéregyháza polgármestere is köszöntötte. A templomi ünnepséget koszorúzás követte a turulmadaras obeliszknél és a Petőfi-szobornál. Az Iszonyúan és dicsőn című kiállításon a készítésében részt vevő Kalla Zsuzsa államtitkár-helyettes és Sárándi Tamás muzeológus vezette körbe a jelenlévőket.

A beruházás keretében új kiállítótérrel bővítették és felújították a Haller Lujza által 1898-ban létesített emlékházat, rendezték a kertet, restaurálták a csatának emléket állító obeliszket és új állandó kiállítás jött létre. A projektet a magyar kormány a Petőfi-emlékhelyek felújítását célzó NKA-pályázaton keresztül támogatta, a másik támogató a Maros megyei önkormányzat és múzeum volt.