A mesterséges intelligencia az ajtón kopogtat, amivel kapcoslatban a Szinkron Alapszervezet álláspontja jelenleg az, hogy húzni kell egy vörös vonalat. „Azért tárgyalunk minden stúdióval, hogy semmit ne engedjünk a mesterséges intelligenciának addig, amíg nincs normálisan, törvényileg szabályozva” – fogalmazott az InfoRádióban Makranczi Zalán, a szervezet alelnöke, megjegyezve, hogy

most egy kissé „vadnyugati” helyzet van, hiszen mindenki próbálkozik az AI használatával.

„Mindenki tudja, hogy vannak morális határok, amiket nem lépünk át, de ezek sincsenek lefektetve, csak érezzük, hogy nagyjából hol vannak, és közben mindenki dugdossa át a vörös vonalon a lábát, hogy ezt még szabad? Ezt még lehet? De ha jól tudom, akkor 2027-ben már lesz az Európai Uniónak szabályozása a mesterséges intelligenciára, valahogy addig kell kihúznunk a dolgot” – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez az iparág irtózatos sebességgel fejlődik, ezért amiről ma beszélnek, az lehet, hogy holnapután már nem teljesen úgy van.

Szerinte a magyar szinkron átalakítása „még arrébb van”. A magyar nézők egy része például nagyon szereti a magyar szinkront. „Ha mondjuk megszólalna valamelyik színész a saját hangján, akkor elsőre valószínűleg nagyon érdekes lenne. Másodjára, harmadjára valahogy mindenki szeretné vissza mondjuk Reviczky Gábort” fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy a magyar szinkronnal tévét nézők szeretnek ragaszkodni a megszokott hangokhoz.

Elmondása szerint itthon a szinkronstúdiók nem próbálkoztak a mesterséges intelligencia használatával, hangok pótlásával legalábbis nem, hiszen elemi érdekük, hogy ez ne történjen meg. Ilyen szempontból tehát a szinkronstúdiók és a szinkronszínészek egy platformon vannak. De úgy már próbálkoztak, hogy egy nem magyar filmben magyar szereplőt játszó színész szerepelt, és az ő szövegének a magyarításával próbálkoztak. Ilyen volt például Adrien Brody szereplése a Brutalista című filmben.

Makranczi Zalán szerint az AI használatával kapcsolatban több út is áll a szinkronos szakma előtt.

Vannak például a szinkroniparnak, a hangoskönyviparnak és a reklámiparnak olyan szegmensei, amelyet szerinte át kell adni a mesterséges intelligenciának, cserébe azért hogy megvédjék a másik részét.

„Mondjuk egy hangos könyv esetében ahhoz kell nekünk szakszervezetileg ragaszkodni, hogy az irodalmat, mondjuk szépirodalmat, csak emberi hangon lehessen előadni. De mondjuk egy motivációs könyvet miért ne lehetne egy mesterséges intelligenciával megcsináltatni? Ugyanez igaz a szinkroniparra: lehet, hogy a hangalámondásokat vagy a narrációkat el kell engednünk, és a szinkronokhoz viszont ragaszkodnunk kell. Lehet egy másik út az, hogy elintézzük, technikailag ugyanannyi pénzbe kerüljön megcsinálni valamit mesterséges intelligenciával, mint élő emberrel. Ez alatt azt értem, hogy amennyibe kerül élő emberrel megcsinálni, azt az összeget kötelező legyen mondjuk kifizetnie az adott cégnek. Azt a pénzt lehet rengeteg mindenre fordítani, és akkor azt tudjuk mondani, hogy a Gazdasági Versenyhivatal is széttárhatja a kezét, hiszen ha ugyanannyiba kerül emberi munkával megcsinálni, mint mesterséges intelligenciával, akkor a megrendelő dönt. És akkor ez egy piaci verseny” – foglalta össze a Szinkron Alapszervezet alelnöke az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Barkóczi Bence készítette.