Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Christian Lindner, a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke és kancellárjelöltje az ARD német országos közszolgálati televízió egyik műsorában Berlinben 2021. július 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

A német kormánnyal szembemenve szigorítana a pénzügyminiszter

A súlyos költségvetési válság nyomán az elmúlt hónapokban több alkalommal is fellángolt a vita az arra rászorulóknak, elsősorban munkanélkülieknek nyújtott állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld szigorításáról. A korábbi Hartz 4 rendszert 2023 januárjában felváltó támogatást főként a konzervatív CDU-CSU ellenzéki pártszövetség bírálja, de a kormánykoalíció pártjai között is szinte rendszeresen felújuló vita tárgya. Ezúttal - és immár nem először - a pénzügyminiszter állt elő újabb indítvánnyal.

Christian Lindner idén először február végén javasolta, hogy három évre fagyasszák be a szociális kiadásokat és a különböző támogatásokat. Indoklásként ugyanakkor nem a súlyos költségvetési hiányt, illetve az azzal járó megszorításokat említette első helyen, hanem azzal "kecsegtetett", hogy ezáltal Németország a védelembe fektethet be többet.

A koalíciós partner Zöldek Pártja ugyanakkor már akkor arra hivatkozott, hogy nem szabad a külső biztonságot a szociális biztonsággal szemben kijátszani.

Még élesebben fogalmazott az alacsony jövedelműeket segítő német jóléti egyesület vezetője, aki "társadalompolitikailag rombolónak" nevezte a védelmi költségvetés és a szociális kiadások szembeállítását.

A CDU elnöke, Friedrich Merz a közelmúltban ultimátumot adott a kormánynak a költségvetés hiány csökkentésére, és ennek kapcsán többek között a Bürgergeld rendszerének szigorítására utalt.

A szóban forgó állampolgári juttatás maximális összege az arra rászorulók számára havi 563 euró

(mintegy 210 ezer forint; a német nettó bér 2780 euró körül van).

A szabad demokrata pénzügyminiszter ezúttal a Rheinsche Post című lapnak nyilatkozva a támogatási rendszer felülvizsgálatát sürgette. Lindner azzal érvelt, hogy az állampolgári juttatás nem feltétel nélküli alapjövedelem.

"Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy azok az emberek, akik tudnak dolgozni, valóban dolgozzanak" - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ezt több módon is ösztönözni lehet. Ennek kapcsán említette a különböző munkavállalási ajánlatokat, de azok elutasítása esetén az esetleges szankciókat is.

A miniszter - aki a legkisebb koalíciós párt, az FDP elnöke is - úgy vélekedett, hogy a német lakosság többsége a "Bürgergeldet" igazságtalannak tartja, mert túl kevéssé ösztönöz a munkavállalásra.

Szerinte hozzájárulást jelentene a társadalmi békéhez, ha a juttatással kapcsolatban a hibás döntéseket korrigálnák.

"Zárt ajtók mögött ezt hallom a szociáldemokraták egyes vezetőitől is" - állította a Scholz-kormány pénzügyminisztere, aki szerint hozzá kellene kezdeni a rendszer átalakításához.

Christian Lindner ugyanakkor elutasította a két koalíciós társ, az SPD és a Zöldek Pártja bírálatait az általa tervezett adócsökkentések miatt. Ha a szociális juttatásokat az árak alakulásához kívánják igazítani, akkor ugyanígy kell eljárni a dolgozó emberek adóival kapcsolatban is - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

"Koalíciós partnereink nem vonakodnak a Bürgergeld emelésétől, ugyanakkor harcolnak a szakemberek és a vezetők, valamint a középosztály egyszerű inflációs kompenzációja ellen" - rótta fel a szabad demokrata politikus.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×