Az 1,3 milliárdos Afrika esetében 100 milliós tömegekről van szó, akik részben a jobb élet reményében, részben a gazdasági lehetőségek miatt, de nagyjából egynegyed-egyharmad arányban különféle kényszer hatására (klímaváltozás, fegyveres konfliktusok) elhagyják otthonukat. Markáns változás, hogy

miközben a kényszermigráció 5-6 éve még egyértelműen a fegyveres konfliktusokhoz volt köthető, pár éve már a klímaváltozás következményei számítanak fő oknak.

A becslések szerint 2040-ig az országokon belüli migráció mértéke 70 és 100 millió fő közötti lehet – mondta a tanulmányról az InfoRádióban Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Afrikát elhagyni alapvetően három nagy migrációs útvonalon szokták. Az egyik Európa felé irányul, Észak-Afrikán keresztül. Az elmúlt 13 évben csak a hivatalos statisztikák szerint másfél millióan használták ezt, hogy elérjék az Európai Unió területét. A másik fontos útvonal az Arab-öböl felé vezet, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia irányába. Éves szinten több százezren kelnek át az Ádeni-öbölbe, illetve Jemenen keresztül – ahol polgárháború van – az öböl felé. A harmadik útvonal a dél-afrikai régió, a térség gazdasági motorjának számító Dél-afrikai Köztársaságba, kisebb részt Angolába, Zambiába visz – sorolta a szakember.

"A legfrissebb tendencia az, hogy

egyre többen használják ki a globális összekapcsolódásokat, a globális utasszállítás lehetőségeit.

Mexikóban tavaly – most jöttek ki a friss statisztikák – 60 ezer irreguláris bevándorló érkezett Afrika különböző országaiból. Nyilván a döntő többségük nem ott szeretne maradni, hanem elérni az Egyesült Államok déli határát, és valahogy bejutni az USA-ba" – mondta Marsai Viktor.

A kontinensen belüli vándorlás kétoldalú jelenség, Észak-Afrika gazdaságainak például egy ideig jót tett ez a migráció. Mint a Migrációkutató Intézet igazgatója rámutatott, a munkaerő túlkínálata nagyon jó a munkaadóknak, hiszen alacsonyan tudják tartani a béreket, és nem kell azzal küzdeniük, hogy nem tudnak termelni, építeni vagy megművelni a földeket, mert van rengeteg szorgos munkáskéz. Ugyanakkor az alacsony bérszint rossz a munkavállalóknak, hiszen tömegesen versenyeznek gyakran ugyanazokért a pozíciókért. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a munkavállalókat védő jogi és egyéb keretek ezekben az országokban messze elmaradnak a világátlagtól.

"Azok a fiatalok pedig, akik nem jutnak munkához – akár az adott társadalom tagjai, akár oda érkező migránsok –, kockázati tényezőt jelentenek, hiszen valamiből meg kell élniük. Ezeknek az országoknak nincsen olyan szociális ellátórendszere, mint például a nyugat-európai országoknak, és ilyenkor következhet be a kriminalizáció, vagy akár mondjuk egy fegyveres csoporthoz való csatlakozás lehetősége" – emlékeztetett Marsai Viktor.

Az Európai Uniónak több programja is van afrikai országokkal az illegális migráció megállítására, ezek az úgynevezett kapuőr megállapodások az elmúlt években szaporodtak meg. A Tunéziával kötött a jelek szerint kevésbé volt sikeres, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel épp két hete látogatott Mauritániába azért, hogy valamiféle megállapodást kössenek.

Egy 210 millió eurós keretmegállapodás került szóba annak érdekében, hogy Mauritánia csökkentse a Kanári-szigetek felé a területéről elinduló irreguláris migrációt.

Mint azt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója megjegyezte, abból a pénzből, amennyiből egy integrációs folyamat Európában lefolytatható, Afrikában 20-30-szor annyi embert lehet a munkaerőpiacra terelni, és erre vannak is már óriási projektek. Etiópiában például külső támogatással egy százezer főt foglalkoztató ipari parkot hoztak létre az európai szereplők: 70 ezer munkahelyet a helyi etióp közösségek kaptak meg, 30 ezer helyet pedig az országban lévő menekültek (Etiópia majdnem egymillió embert fogadott be a környező országokból, Szomáliából, Dél-Szudánból). Mint Marsai Viktor hangsúlyozta, a tapasztalatok szerint ezek a projektek azok, amelyek csökkenteni tudják a migrációs nyomást.

(A nyitóképen: Európába igyekvő afrikai illegális bevándorlók érkeznek bárkán a kanári-szigeteki El Hierro szigetén fekvő La Restinga kikötőjébe 2023. október 17-én.)