Infostart.hu
eur:
383.77
usd:
330.16
bux:
122837.62
2026. március 3. kedd Kornélia
Olaf Scholz német kancellár nyilatkozatot tesz a biztonsági kabinet ülése után Berlinben 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Clemens Bilan

Olaf Scholz bekeményített: Németország nem szállít Taurusokat Ukrajnának, sőt!

Miközben Emmanuel Macron francia államfő tabukat döntve nem zárta ki, hogy Ukrajna támogatói csapatokat küldhetnek az ostromlott országba, sőt azt sem, hogy az eddiginél nagyobb hatótávolságú rakétákkal is segítséget nyújtanának, Olaf Scholz kancellár mindkettőt elutasította.

Berlinben nagy visszhangot váltott ki a francia államfő nyilatkozata. Németország nem támogatja Macron javaslatait, amelyekkel kapcsolatban az elnök is elismerte, hogy nincs erre vonatkozó konszenzus. Olaf Scholz kancellár, aki értesülések szerint részt vett a párizsi konferencián, freiburgi látogatásán egyértelműn elutasította Macron arra vonatkozó terveit, hogy a szövetségesek katonákat küldjenek Ukrajnába.

Nem lesznek olyan szárazföldi csapatok, olyan katonák Ukrajna földjén, akiket európai államok vagy a NATO-országok küldenének oda

– hangsúlyozta.

Nem sokkal korábban a kancellár a nyilvánosság előtt első ízben erősítette meg, hogy Németország nem szállít Taurus cirkálórakétákat Ukrajnának. Az ukrán vezetők, Volodomir Zelenszkij elnökkel és Dmitro Kuleba külügyminiszterrel az élen, tavaly májusban álltak elő első ízben ezzel az igénnyel, amit az orosz agresszió második évfordulója kapcsán a müncheni nemzetközi biztonsági konferencián ismételten megerősítettek. Az évforduló alkalmából a kormánykoalíció valamint a konzervatív ellenzék vezetői ugyancsak állás foglaltak amellett, hogy Ukrajnát az 500 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgépekkel is segíteni kellene.

A dpa német hírügynökség konferenciáján Scholz kifejtette, hogy miért utasítja el a Taurusok szállítására vonatkozó ukrán kérést. Legújabb nyilatkozatában nem is az indoklás volt "meglepő", hanem az a tény, hogy a kancellár mindezzel első ízben állt a nyilvánosság elé. A szociáldemokrata kormányfő szerint

a Taurusok szállításával túl nagy lenne annak a veszélye, hogy Németország a háború részesévé válna.

"Semmilyen helyről és semmilyen módon nem kötődhetünk olyan célpontokhoz, amelyeket ez a rendszer elér" – fogalmazott Scholz.

Korábban értesülések szerint minden alkalommal arra hivatkozott, hogy a robotrepülőgépeket Ukrajna oroszországi területek ellen is bevethetné, beleértve az 500 kilométeres távolságon belül fekvő Moszkvát is. "Szükség van az egyértelmű állásfoglalásra – indokolta ezúttal már a nyilvánosság előtt a kancellár az elutasítást. – Egyesek nem gondolnak arra, hogy egy ilyen lépés bizonyos értelemben a háborúban való részvételünkhöz vezetne."

A kancellár állásfoglalása ismét bírálatok özönét indította el mindenekelőtt a koalíciós partner szabad demokrata FDP és a Zöldek Pártja, valamint az ellenzéki CDU részéről. A bírálatok közös nevezője volt, hogy a kancellár akkor állt elő elutasító nyilatkozatával, amikor a fronton az orosz inváziós hadsereg nap mint nap újabb ukrán helységeket foglal el, és egyre több ukrán katona veszti életét. Az FDP védelempolitikai megbízottja, a Bundestag védelmi bizottságának elnöke, Agnes Track-Zimmermann szerint teljes mértékben hamis, ukrán részről több ízben cáfolt a kancellárnak az az állítása, hogy Ukrajna a rakétákat orosz területek ellen vetné be.

A konzervatív CDU külpolitikai szakértője szerint jogi szempontból teljes mértékben hamis az az állítás, hogya Taurusok szállításával Németország háborús féllé válna. Norbert Röttgen a kancellár nyilatkozatát politikai szempontból gyalázatosnak nevezte.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×