eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Felszáll egy Tu-160M orosz szuperszonikus hadászati nehézbombázó, fedélzetén Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a kazanyi Tupoljev repülőgépgyár repülőteréről 2024. február 22-én.
Nyitókép: MTI/AP/Kreml pool/Dmitrij Azarov

Kis-Benedek József: az oroszok érzik, hogy Ukrajna meggyengült

Két éve tart már az orosz–ukrán háború, és még korántsem látszik a vége, viszont ha nem kapnak támogatást az ukránok, akkor egy-két hónapnál tovább nem bírnák – vélekedik Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi docense.

Közel sem merném azt állítani, hogy az orosz–ukrán háború világháborús veszéllyel jár, vagy egyáltalán világháborúval, hiszen az, hogy az egyik felet sokan támogatják, az csak egy dolog – fogalmazott az InfoRádióban Kis-Benedek József.

A nemzetbiztonsági szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időkben az amerikai támogatások elmaradtak vagy rendkívül beszűkültek, és egyelőre nem prognosztizálható, hogy ebben lesz-e változás, legalábbis ameddig az elnökválasztási kampány folyik a tengerentúlon. „Történhetnek meglepetések, de én kisebb esélyt látok arra, hogy több pénzt fognak fordítani erre az amerikaiak” – jelentette ki, de hozzátette, lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az Amerikával szövetségben lévő országok nagyobb támogatást nyújtsanak Ukrajnának.

Kis-Benedek József szerint mindeközben az oroszoknak láthatóan nagyon jó a felderítésük, és érzékelik azt, hogy az ukránok meggyengültek, komoly problémáik vannak, ami a személyi állományt és a haditechnikai eszközöket – különösen a tüzérségi lőszereket – illeti, ami miatt csak védelmi tevékenységet folytatnak, kivéve a Fekete-tenger térségében, ahol még történnek ukrán támadások.

Elmondása alapján az oroszok jelenleg három hadműveleti irányban támadnak, és ezen belül a fő cél az, hogy miután Avgyijivkát elfoglalták, az annak közelében található falvakat próbálják most meghódítani, haladva északnyugat irányába. Kramatorszk, majd Harkov következhet, bár utóbbit nagyon messzi célnak tartja a szakértő.

Mindenesetre az orosz támadás intenzitása nőtt, ami Kis-Benedek József szerint két dolognak tulajdonítható: egyrészt meggyengültek az ukránok, másrészt bizonyítani akarnak Putyinnak a választások előtt – még ha erre amúgy nem is lenne nagy szükség, de „azért is” –, hogy a hadsereg képes támadni, és megvan az a képessége, hogy folytassa a hadműveleteket.

Ami a nemzetközi támogatást illeti, a címzetes egyetemi docens kiemelte: „rendkívül változatos” az eszközök száma. Az amerikaiak felkérték a szövetségeseiket a világ minden részéről, hogy adjanak Ukrajnának 155 milliméteres, tüzérségi tarackhoz használható lőszert. E folyamatban is van, de Kis-Benedek József szerint ez kicsit megkésett. Kérdésre válaszolva hozzátette, nehéz megmondani, hogy támogatás nélkül meddig bírná Ukrajna, de valószínűleg rövid ideig.

"Ez azonban egy kettős játék: egyfelől kérdéses, hogy miből és mennyit kapnak, és az mikor jut el ténylegesen a frontra – mert ha későn, akkor hiába az ígéretek (ráadásul a helyzetet nehezíti, hogy az oroszok az utánpótlási útvonalakat is támadják), másrészt az sem mindegy, hogy az oroszok milyen intenzitással támadnak. Nehéz megjósolni, de ha nem kapnak támogatást, akkor egy-két hónapnál tovább nem bírnák az ukránok” – vélekedett Kis-Benedek József.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×