Infostart.hu
eur:
355.18
usd:
305.38
bux:
131829.83
2026. május 27. szerda Hella
Data protection and secure online payments. Cyber internet security technologies and data encryption . Closeup view of man`s hand using laptop with virtual digital screen with icon of lock on it.
Nyitókép: Traitov/Getty Images

Több ezer online beszélgetés szivárgott ki a német hadseregtől, a szakértő hírszerzési akciót sejt a háttérben

A Webex nevű, videóbeszélgetésekhez használt szoftver hibáját használhatták ki az elkövetők – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Csiki Varga Tamás arról is beszélt, hogy nagyon komoly információszivárogtatási vagy dezinformációs hatása is lehet egy-egy ilyen esetnek.

A német hadsereg elismerte, hogy több mint hatezer, köztük számos szigorúan bizalmas online beszélgetés is kiszivárgott, és egy ideig széles körben elérhető volt. A Bundeswehr azóta közölte: az online rendszerük hibáit az észleléstől számítva huszonnégy órán belül javították.

A problémát a Zeit Online vette észre, és azért rendkívül kellemetlen a Bundeswehr szempontjából, mert még márciusban az orosz állami média nyilvánosságra hozott egy olyan kiszivárogtatott felvételt, amelyen a német légierő négy vezető beosztású képviselője beszélgetett bizonyos katonai hadműveletekről. A 40 perces felvételen a német tisztek többek közt arról értekeztek, hogyan lehetne Taurus rakétákkal felrobbantani a Krímre vezető kercsi hidat.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy a mostani esetben a német hadsereg nem a civil verzióját alkalmazta a videobeszélgetésekhez használt szoftvernek, a Webexnek, hanem

egy speciálisan a Bundeswehr számára kifejlesztett rendszert, és az eddigi információk szerint nem a teljes beszélgetések szivárogtak ki.

Csiki Varga Tamás hozzátette. amikor ez a szoftver azonosítót generál egy-egy beszélgetéshez, akkor egy számkódot ad meg. Ilyenkor gyakorlatilag egy egymást követő számsor jön létre, amit megfelelő védelem, illetve intézkedések nélkül egy szimpla kereséssel bárki megtalálhat. Jelen esetben az történhetett, hogy amikor rábukkantak a beszélgetések linkjére, az érintettek megtudták, kik voltak a tanácskozások résztvevői, kiderülhetett, hogy miről egyeztettek, illetve kikről volt szó közüttük. „Ha a beszélgetések résztvevői esetleg nevesítettek valakit vagy valakiket, akkor adott esetben másodlagos információforrásként is felhasználhatók ezek az anyagok” – magyarázta a szakértő.

Mint mondta, azt mindenképpen meg kell várni, hogy a német hadsereg ad-e további tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy a beszélgetések ténylegesen hozzáférhetővé váltak-e az online térben, illetve hogy kik és hányan rögzítették vagy töltötték le ezeket a hanganyagokat.

A mostani esetet valószínűleg az úgynevezett végpontok közötti titkosítás hiánya vagy hibája okozta, ugyanakkor Csiki Varga Tamás szerint

nem zárható ki az sem, hogy valamilyen hírszerzési akció áll mögötte.

Mint fogalmazott, egyáltalán nem tekinthető véletlenszerű esetnek, ha valakik hozzáférést keresnek ilyen platformokhoz vagy tartalmakhoz. Úgy véli, joggal lehet feltételezni, hogy „valamilyen komolyabb információs művelet zajlott vagy zajlik a háttérben egy ellenérdekelt fél részéről, aki megpróbál adatokat, neveket vagy azonosítókat gyűjteni”.

A biztonságpolitikai szakértő elmondta: az nem valószínű, hogy azonnal kiderül a nyilvánosságra került információkból, pontosan mi volt a végső felhasználási cél. „Ha viszont például a Bundeswehr vezetői közötti beszélgetések konkrét témáit vagy tartalmát megismerik, esetleg e-mail hozzáféréseket tudnak szerezni az érintettek, annak

másodlagosan akár nagyon komoly információszivárogtatási vagy dezinformációs hatása is lehet”

– tette hozzá Csiki Varga Tamás.

A német hadsereg legutóbbi közlése szerint egyébként a hiba ellenére nem került nyilvánosságra bizalmas információ, mert az online videós megbeszélésekbe csak engedéllyel kapcsolódhat be bárki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Budapesten a fizetések közel fele megy el lakbérre

Budapesten a fizetések közel fele megy el lakbérre

A budapestiek nettó fizetésük valamivel több mint 40 százalékát fizetik ki lakbérre – derült ki az ingatlan.com elemzéséből. Az ideális az lenne, ha a lakhatás teljes költsége nem haladná meg a nettó fizetés egyharmadát – mondta az InfoRádióban a portál vezető elemzője, Balogh László.

Merre tovább, magyar sport a kormányváltás után? Dénes Ferenc sportközgazdász válaszolt

Dénes Ferenc szerint lehet az egy elfogadható álláspont, hogy aktív országgyűlési képviselő ne lehessen a jövőben civil szervezet, így sportszervezet tagja sem. A sportközgazdász úgy véli, hogy folytatódni fog az a folyamat, amelyben emblematikus fideszes politikusok lemondanak a sportszövetségek, sportklubok vezető pozícióiról. A korábbi helyettes sportállamtitkár a Los Angeles-i nyári olimpiai előtt nem nyúlna bele a jelenlegi támogatási rendszerbe, mert szerinte a folyamatosság most nagyobb előny.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×