Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
BRICS - Brazil, Rusia, India, China, and South Africa illustration. Economic association concept
Nyitókép: wimagine/Getty Images

Szakértő: a BRICS államok még csak abban értenek egyet, hogy mit nem akarnak

A G7 országok ellenpólusának szánt BRICS csoport sikere attól függ, hogy az országok tudják-e kezelni az egymás között feszülő ellentéteket. Egyebek közt erről beszélt az InfoRádióban Rada Péter, a Budapesti Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese.

A BRICS sokáig egy Nyugatról lesajnált öttagú országcsoport volt, viszont az idei bővítést követően már nem lehet ebbe a kategóriába sorolni, hiszen már 11 ország a tagja – magyarázta Rada Péter. A Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese azt is elmondta, hogy csaknem húsz jelentkező közül választották ki a csatlakozókat. A BRICS megalapítóinak előzőleg viszont azt kellett eldönteniük, hogy az egymás közti kapcsolatok szorosabbra fűzését választják, vagy inkább a csoport létszámát növelik. Végül a bővítés mellett döntöttek, viszont így olyan államok is bekerültek a BRICS-be, amelyek regionális szinten egymás riválisai.

A szakértő rámutatott, hogy a szervezet egy geopolitikai és világpolitikai szempontból is heterogén országcsoport, amelynek tagjai igazából csak egy dologban értenek egyet: a fennálló világrenddel kapcsolatban fenntartásaik vannak. Viszont abban, hogy hogyan kellene kinéznie az új világrendnek, már nincs köztük egyetértés.

A cél az volt, hogy megkérdőjelezzék az egy központú világrendet, hogy a nemzetközi kapcsolatok szabályait egyedül az Egyesült Államok alakítsa. Rada Péter szerint az ukrán háború kitöréséig még szó volt arról, hogy ezt az egypólusú világrendet két központú rendszer válthatja fel, amelyben az USA mellett Kína a másik hatalmi centrum. "Ez sok szempontból egyébként kiszámíthatóvá tenné az új világrendet, de rengeteg mindenkinek ez nem lett volna jó" – tette hozzá a szakértő. Így épp a BRICS tagjainak is választani kellett volna Washington és Peking között, ezért folyamatosan abba az irányba terelték a beszélgetéseket, hogy egy valódi multilaterális, többpólusú nemzetközi rendre van szükség. A BRICS bővítése ennek felel meg a Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese szerint.

Majd azzal folytatta, hogy a mostani helyzetben nehéz megmondani, hogy mi lehet a szervezet jövője. Főleg azért, mert a csoportnak már olyan országok is a tagjai, amelyek hagyományosan egymás ellenfelei, kihívói. "Ilyenek például Szaúd-Arábia és Irán, vagy Latin-Amerikában Brazília és Argentína. Várakozásaink szerint – hangsúlyozta Rada Péter – ezek akkora ellentétek, ami miatt nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy sikeres lesz ez a csoportosulás."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Kijev jelenleg csak a szükséges villamosenergia-mennyiség mintegy feléhez jut hozzá, a városban tömeges fűtés- és áramkimaradások sújtják a lakosságot a rekordhidegben – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben. Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta Trump korábbi kijelentését: "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×