Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
339.92
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
BRICS - Brazil, Rusia, India, China, and South Africa illustration. Economic association concept
Nyitókép: wimagine/Getty Images

Szakértő: a BRICS államok még csak abban értenek egyet, hogy mit nem akarnak

A G7 országok ellenpólusának szánt BRICS csoport sikere attól függ, hogy az országok tudják-e kezelni az egymás között feszülő ellentéteket. Egyebek közt erről beszélt az InfoRádióban Rada Péter, a Budapesti Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese.

A BRICS sokáig egy Nyugatról lesajnált öttagú országcsoport volt, viszont az idei bővítést követően már nem lehet ebbe a kategóriába sorolni, hiszen már 11 ország a tagja – magyarázta Rada Péter. A Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese azt is elmondta, hogy csaknem húsz jelentkező közül választották ki a csatlakozókat. A BRICS megalapítóinak előzőleg viszont azt kellett eldönteniük, hogy az egymás közti kapcsolatok szorosabbra fűzését választják, vagy inkább a csoport létszámát növelik. Végül a bővítés mellett döntöttek, viszont így olyan államok is bekerültek a BRICS-be, amelyek regionális szinten egymás riválisai.

A szakértő rámutatott, hogy a szervezet egy geopolitikai és világpolitikai szempontból is heterogén országcsoport, amelynek tagjai igazából csak egy dologban értenek egyet: a fennálló világrenddel kapcsolatban fenntartásaik vannak. Viszont abban, hogy hogyan kellene kinéznie az új világrendnek, már nincs köztük egyetértés.

A cél az volt, hogy megkérdőjelezzék az egy központú világrendet, hogy a nemzetközi kapcsolatok szabályait egyedül az Egyesült Államok alakítsa. Rada Péter szerint az ukrán háború kitöréséig még szó volt arról, hogy ezt az egypólusú világrendet két központú rendszer válthatja fel, amelyben az USA mellett Kína a másik hatalmi centrum. "Ez sok szempontból egyébként kiszámíthatóvá tenné az új világrendet, de rengeteg mindenkinek ez nem lett volna jó" – tette hozzá a szakértő. Így épp a BRICS tagjainak is választani kellett volna Washington és Peking között, ezért folyamatosan abba az irányba terelték a beszélgetéseket, hogy egy valódi multilaterális, többpólusú nemzetközi rendre van szükség. A BRICS bővítése ennek felel meg a Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese szerint.

Majd azzal folytatta, hogy a mostani helyzetben nehéz megmondani, hogy mi lehet a szervezet jövője. Főleg azért, mert a csoportnak már olyan országok is a tagjai, amelyek hagyományosan egymás ellenfelei, kihívói. "Ilyenek például Szaúd-Arábia és Irán, vagy Latin-Amerikában Brazília és Argentína. Várakozásaink szerint – hangsúlyozta Rada Péter – ezek akkora ellentétek, ami miatt nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy sikeres lesz ez a csoportosulás."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2,6 milliárd forinttal emeli a társasházi távfűtés korszerűsítését célzó pályázat keretösszegét. A döntésnek köszönhetően 257 olyan lakóközösség is támogatáshoz juthat, amelynek pályázata korábban megfelelt a szakmai elvárásoknak, de kimaradt a programból. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban azt mondta, hogy az érintett társasházakban a négyzetméter alapú fűtési költség felváltja az energiatakarékosabb, fogyasztás alapú díjakat.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×