Infostart.hu
eur:
364.56
usd:
316.37
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
BRICS - Brazil, Rusia, India, China, and South Africa illustration. Economic association concept
Nyitókép: wimagine/Getty Images

Szakértő: a BRICS államok még csak abban értenek egyet, hogy mit nem akarnak

A G7 országok ellenpólusának szánt BRICS csoport sikere attól függ, hogy az országok tudják-e kezelni az egymás között feszülő ellentéteket. Egyebek közt erről beszélt az InfoRádióban Rada Péter, a Budapesti Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese.

A BRICS sokáig egy Nyugatról lesajnált öttagú országcsoport volt, viszont az idei bővítést követően már nem lehet ebbe a kategóriába sorolni, hiszen már 11 ország a tagja – magyarázta Rada Péter. A Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese azt is elmondta, hogy csaknem húsz jelentkező közül választották ki a csatlakozókat. A BRICS megalapítóinak előzőleg viszont azt kellett eldönteniük, hogy az egymás közti kapcsolatok szorosabbra fűzését választják, vagy inkább a csoport létszámát növelik. Végül a bővítés mellett döntöttek, viszont így olyan államok is bekerültek a BRICS-be, amelyek regionális szinten egymás riválisai.

A szakértő rámutatott, hogy a szervezet egy geopolitikai és világpolitikai szempontból is heterogén országcsoport, amelynek tagjai igazából csak egy dologban értenek egyet: a fennálló világrenddel kapcsolatban fenntartásaik vannak. Viszont abban, hogy hogyan kellene kinéznie az új világrendnek, már nincs köztük egyetértés.

A cél az volt, hogy megkérdőjelezzék az egy központú világrendet, hogy a nemzetközi kapcsolatok szabályait egyedül az Egyesült Államok alakítsa. Rada Péter szerint az ukrán háború kitöréséig még szó volt arról, hogy ezt az egypólusú világrendet két központú rendszer válthatja fel, amelyben az USA mellett Kína a másik hatalmi centrum. "Ez sok szempontból egyébként kiszámíthatóvá tenné az új világrendet, de rengeteg mindenkinek ez nem lett volna jó" – tette hozzá a szakértő. Így épp a BRICS tagjainak is választani kellett volna Washington és Peking között, ezért folyamatosan abba az irányba terelték a beszélgetéseket, hogy egy valódi multilaterális, többpólusú nemzetközi rendre van szükség. A BRICS bővítése ennek felel meg a Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese szerint.

Majd azzal folytatta, hogy a mostani helyzetben nehéz megmondani, hogy mi lehet a szervezet jövője. Főleg azért, mert a csoportnak már olyan országok is a tagjai, amelyek hagyományosan egymás ellenfelei, kihívói. "Ilyenek például Szaúd-Arábia és Irán, vagy Latin-Amerikában Brazília és Argentína. Várakozásaink szerint – hangsúlyozta Rada Péter – ezek akkora ellentétek, ami miatt nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy sikeres lesz ez a csoportosulás."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×