A decemberben elfogadott magyar törvény az EB indoklása szerint sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog több rendelkezését, köztük például az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát, az ügyvédi titoktartási kötelezettséget, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt - írta a hvg.hu.
A felszólító levélre Magyarországnak két hónapon belül kell válaszolnia. Azt értékeli az EB, és ha nem tartja kielégítnek, akkor az eljárást a következő szakaszba lépteti és indokolással ellátott véleményt küldhet a magyar kormánynak. Végső soron a jogvitában az Európai Bíróság dönthet, amely akár pénzbírságot is kiszabhat.