Egyre több aggasztó hír érkezik arról szerte Európából, hogy terrortámadásoktól tartanak nagyvárosokban. A német védelmi miniszter például azt mondta, hogy "háborúképessé kell tenni Németországot", svéd kollégája pedig úgy fogalmazott, hogy "bármikor háború jöhet".

Hogy valóban egyre több-e a feszültséggóc és egyre több-e a félnivaló, arról Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi docense az InfoRádióban azt mondta, Európában és a kontinensen kívül is egyre csak nő a feszültség, de a másutt lévő problémáknak is egyre nagyobb hatásuk van Európára.

"A radikális szervezetek aktivizálódtak, látjuk a rendőrség eredményeiből, komoly hálózatokat kapcsoltak le, megakadályozták azt, hogy karácsonykor, szilveszterkor bármilyen merénylet történjen. Emögött óriási munka van" - mutatott rá.

Németországban külön is felhívják a figyelmet arra, hogy a berlini Bundeswehr felett egyre gyakrabban repkednek gyanús drónok. Ezekről azt mondta, feltehetőleg felderítő drónok.

"Nagy valószínűséggel az orosz katonai hírszerzés használja ezeket, nem is Oroszországból, hanem Németország területéről indítják.

A cél annak megállapítása, hogy a német katonai objektumokban lévő ukrán katonák mivel foglalkoznak, milyen képzést kapnak, ha felülről fényképeket tudnak készíteni, megállapíthatják, kik vannak ott és milyen képzést kapnak. Nem is biztos, hogy a drónokat oroszok irányítják, lehet, hogy csak belük speciális együttműködésben lévő személyek, korábban odatelepült és ott dolgozó állampolgárok" - részletezte Kis-Benedek József.

Tisztázta, ez nem háború még, pusztán védelmi célból indított speciális művelet.

Az egyébként rendkívül olcsónak számító, radar alatt repülő drónok elleni védekezés kulcsa szerinte az, hogy az általa küldött jeleket ne sikerüljön célba juttatni, de ez kényes, bonyolult, nehéz művelet.

Hogy a svédek tarthatnak-e egy orosz vagy egy belső radikális csoport támadásától, arról azt mondta, a svédek mindig is tartottak ilyesmitől.

"Még a NATO-csatlakozási szándék megfogalmazása előtt is említették ezt, orosz hajók például több alkalommal megjelentek svéd felségvizeken.

A svéd belső helyzet ráadásul a migránsok tömeges megjelenése miatt kifejezetten rossz,

ebből talán háború nem lesz, de a belső feszültségek, konfliktusok prognosztizálhatók" - hangsúlyozta a szakértő.

Róma is készül, az olasz belügyminiszter például 28 ezerre becsülte a lehetséges terrortámadási célpontok listáját.

"Erről azt tudom mondani, hogy reális értékelés. Ha megnézzük, hogy milyen országokból és hányan érkeznek Olaszországba, akkor óriási számokról beszélhetünk, ennek kezelhetősége rendkívül nehéz. Tudjuk, hogy a szövetséges országok sem rajonganak azért, hogy hozzájuk átmenjenek az érkezők, és hát azt lehet tapasztalni, hogy a terrortámadás nem ismer határokat, a terroristák mehetnek ide, oda, amoda, éberebben kell figyelni."

A legveszélyesebbek szerinte nem is a nagy terrorszervezetek, hanem a magányos - akár például az Iszlám Államhoz csatlakozó - merénylők, a gázai háború pedig csak növelte az ez által jelentett fenyegetettséget, sok gyanús személy "nem is migráció által került oda, hanem egyébként is ott élő személyek".