Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.66
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Damaszkusz, 2020. szeptember 3.Azitromicin nevű antibiotikumot csomagol egy gyógyszerész a szíriai Tamico gyógyszergyár laboratóriumában Damaszkuszban 2020. szeptember 3-án. Az Azitromicin és a malária ellen kifejlesztett hidroxiklorokin kombinációjával a koronavírussal fertőzött betegeket kezelik. A németországi Neuenburgi Egyetem és a svájci Lausanne-i Egyetem kutatói részvételével egy közelmúltban elvégzett kutatás ugyanakkor bizonyította, hogy az azitromicin és a hidroxiklorokin kombinációja 27 százalékkal növeli a halálozás kockázatát.
Nyitókép: MTI/EPA/Juszef Badaui

Az elnök kedvenc Covid-gyógyszere nagyon veszélyes lehetett

Közel 17 000 ember halhatott meg a koronavírus-járvány első hulláma során a hidroxiklorokin szedése után - állítják francia kutatók..

A portfolio.hu írja, hogy a főleg malária elleni gyógyszert számos betegnél írták fel a világjárvány első hulláma során, annak ellenére, hogy nem létezett a klinikai előnyeit dokumentáló bizonyíték.

A francia kutatók a Biomedicine & Pharmacotherapy-ban közölt tanulmányukban állítják ezt. Sőt, úgy számolnak, hogy

16990 koronavírusban megbetegedett ember ennek a gyógyszernek a szedése miatt halt meg.

Egyrészt a hidroxiklorokinnak komoly mellékhatásai voltak, a legsúlyosabb a szívritmuszavar. Másrészt a szedése alatt a betegek elestek a hatékonyabb kezelések lehetőségétől.

Valójában a kutatók szerint ez a szám akár még ennél is sokkal magasabb lehet, mivel a tanulmány csak hat országra terjed ki 2020 márciusa és júliusa között, amikor a gyógyszert előszeretettel, rendkívül széles körben írták fel a vizsgált a 6 vizsgált országban, Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban, Törökországban és az Egyesült Államokban.

A gyógyszer hatásosságát a volt amerikai elnök, Donald Trump is hangoztatta.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×