„Alapos értékelés és a magyar kormánnyal folytatott többszöri eszmecsere után az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megtette azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatalára kötelezettséget vállalt annak érdekében, hogy a Bizottság az EU Alapjogi Chartájára vonatkozó horizontális feljogosító feltételt teljesítettnek tekintse az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. Ennek megfelelően a kohéziós politikai finanszírozás egy része mentesül a zárolás alól, és így Magyarország megkezdheti a mintegy 10,2 milliárd euró igénylését” – közölte szerda délután az Európai Bizottság.

Ez az összeg a Magyarországnak a 2021-2027 közötti költségvetésben (MMF) megítélt, csaknem 22 milliárd eurós kohéziós támogatásból származik. Nem egyszeri átutalásról van szó, hanem a magyar kormány által benyújtott számlákat fizetik ki.

Két változtatásra várt még az EU:

• A Kúriára beérkezett ügyeket sorrendben, automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül osztják ki - az erre vonatkozó rendelkezést múlt héten hirdették ki a Magyar Közlönyben.
• A bírák korlátozás nélkül az Európai Bírósághoz fordulhatnak előzetes döntéshozatalért - az erről szóló szabályozás kedden jelent meg a Közlönyben.

Mindezek mellett azt is közölte az EB, hogy bizonyos jogállamisági feltételeket még nem lát teljestettnek magyar részről, ezért három, 6,3 milliárd eurós költségvetésű kohéziós program továbbra is felfüggesztve marad, és Magyarország továbbra sem fér hozzá ezekhez a forrásokhoz.

A koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő forrásokkal kapcsolatban azt írták, hogy Magyarország 27 szupermérföldkő teljesítése mellett kötelezte el magát az unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében.

A tervben szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó négy szupermérföldkő, amelyek a fentiek alapján megfelelnek a Magyarországtól kért intézkedéseknek,

valamint 21 olyan szupermérföldkő, amelyek megfelelnek a költségvetési feltételrendszer mechanizmusa szerinti korrekciós intézkedéseknek. Tekintettel arra azonban, hogy a szupermérföldköveket Magyarország még nem teljesítette maradéktalanul, jelenleg nem lehet jóváhagyni a teljes összegre vonatkozó kifizetési kérelmet.

A Magyarország számára zárolt finanszírozás összesen mintegy 21 milliárd eurót tesz ki.

Az EB szerint annak ellenére, hogy Magyarország előre lépett az igazságszolgáltatás függetlensége terén, továbbra is aggályok merülnek fel az

• "úgynevezett gyermekvédelmi törvényével,
• a tudományos élet szabadságát és
• a menedékjogot fenyegető súlyos kockázatokkal kapcsolatban".
• Jogorvoslatra van szükség továbbá az Integritás Hatóság megbízatása,
• a közvagyon-nyilatkozatok és a közérdekű vagyonkezelők helyzetét érintően is.

Amíg ezeket az aggályokat Magyarország nem oszlatja el, a testület több program esetében nem tudja megtéríteni a kapcsolódó kiadásokat, illetve nem tudja javasolni a források zárolásáról szóló intézkedések kiigazítását vagy megszüntetését - tették hozzá.

A felfüggesztett uniós pénzekkel kapcsolatban egy jelentős magyar nyilatkozat is született szerdán: Orbán Balázs a Bloomberg hírportálnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy Magyarország kész visszavonni vétóját az Ukrajnának szánt új uniós segélycsomag esetében, ha Brüsszel az összes, a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós forrás folyósítását lehetővé teszi.

"Hazánk uniós finanszírozása és Ukrajna támogatása két külön kérdés, de ha az unió ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev támogatása egy módosított költségvetésből történjen, akkor a két kérdés összekapcsolódik" - mondta.

Az ukránok uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdése kiemelt témája a hivatalosan csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsnak, amelyre az állam- és kormányfők szerda este érkeznek meg.