Ezek a havi jelentések nagyon rövid, csak a számadatokat tartalmazó, tehát a mögöttes folyamatokat nem részletező anyagok.

"A számok alapján a legmeglepőbb az, hogy idén eddig a nyugat-afrikai útvonalon a Kanári-szigetek, Spanyolország felé 27 730 irreguláris belépés történt, 95 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ezen kívül nagy a növekedés a közép-mediterrán térségben is, a 143 613 fő 68 százalékos emelkedést mutat. A kelet-mediterrán útvonalon is növekedés van, Görögországba és Ciprusra 45 122 ember lépett be, ez 24 százalékos növekmény" - világította meg a hátteret az InfoRádióban Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Csak októberben - az összes útvonalon - 49 600 fő érkezett az öreg kontinensre az észlelések szerint, ami 18 százalékkal nagyobb a tavaly októberi számnál.

A "küldő" országok aktuális "mennyiségi" rangsorának élén Szíria, valamint Guinea és Elefántcsontpart áll.

Időjárás, jogi környezet

Az áradatnak megítélése szerint most a kedvezőtlenebbé forduló időjárás tud gátat vetni, de nyomatékosította: az embercsempész-hálózatok "nagyon élénken figyelik azt is, hogy az adott dél-európai országokban hogyan változik a jogszabályi környezet, illetve milyen intenzitással dolgoznak az illetékes szervek az egyes partszakaszokon".

"A nyugat-afrikai nagy növekedés mögött az lehet, hogy a közép-mediterrán útvonal az embercsempészet szempontjából veszélyesebb útvonallá vált, mint a nyugat-afrikai, ezért inkább arrafelé torlódnak fel azok a migránsok, akik Európába szeretnének jutni."

Hozzátette: Spanyolország valószínűleg ezt a helyzetet kezelni tudja, habár most, hogy az épp kormányt alakító Pedro Sánchez a katalán szeparatizmus felé "bizonyos fokú elfogadással" fordult a hatalomra kerülésének elérése érdekében, és még kérdés, meddig tud ez kitartani, nem a migráció van az ottani politika homlokterében. Mindazonáltal a három "küldő" országgal Spanyolországnak van kétoldalú visszatoloncolási megállapodása.