Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Unsplash.com

Ezúttal egy svéd-észt tengeralatti vezeték rongálódott meg

Egyre több a kérdőjel a hasonló történések körül.

Megrongálódott a Svédországot Észtországgal összekötő, tengeralatti távközlési vezeték - közölte Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter keddi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, egyelőre nem tudják, ki vagy mi okozta a kárt, de az incidens vagy baleset még október 8-án történt, amikor a Finnországot és Észtországot összekötő gázvezetéken, illetve távközlési kábelen is károk keletkeztek, ráadásul ugyanabban a térségben.

Sauli Niinistö finn elnök korábbi nyilatkozataiban arról beszélt: az eddigi vizsgálatok alapján valószínű, hogy a Balticconnector vezetéken keletkezett kár külső behatás következménye.

Tavaly szeptemberben az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken, Svédország és Dánia gazdasági övezetében történtek robbanások. A vizsgálatok azt már megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×